S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

Évközi jeles napok

szőlősgazdák is számon tartották, ugyanis ez időtől kezdett tarkulni, színesedni a szőlő. Bazsi határában kápolnát is emeltek az ünnep tiszteletére. Az ókeresztény vértanú, Donát a szőlőskertek és szőlősgazdák védőszentje. Villámcsapás és jégeső ellen könyörögtek hozzá a napján, augusztus 7-én. Kultusza német hatásra terjedt a XVII. sz.-tól.

i42 Bár a Balaton-felvidéki szőlőhegyeken több Donát-kápolna is található, kultusza nem virágzott ki. Az 1990-es években voltak próbálkozások Csopakon a Donát-kultusz élesztgetésére, de kevés eredménnyel. Augusztus 10-e Lőrinc napja. A III. sz.-ban élt szentet mártírhalálának eszközével, vasrostéllyal ábrázolták, napjához vidékünkön csupán naptári hiedelmek fűződtek. E naptól kezdve nem tettek el uborkát, nem szívesen vettek dinnyét, mert Lőrinc „belepisált." Ezt tette a vízzel is, ezért Lőrincnaptól nem szívesen fürödtek a szabadban, ugyanis egyre hidegebb lett a Balaton vize. Ez a nap már, hiába tartott még a nyár, őszi kezdő és rámutató nap volt, amikor is a téli eltevéseket célszerű volt befejezni. A XII-XIIL sz.-ban élt Szent Rókus pestis elleni védőszent volt, mivel ő maga is pestisből gyógyult és a kereszttel pestiseseket gyógyított. A lábán lévő pestisdaganatot nyalogató kutyával, tarisznyával, bottal, kobaktökkel ábrázolták legendája alapján. Kultusza a XV sz.-ban indult hódító útjára. A XVIII. sz.-tól a pestisszentekkel (Sebestyén, Rozália) együtt jelent meg. Népszerűségének köszönhető, hogy kolera idején is közbenjáró segítségét kérték. Kolontárnak fogadott ünnepe volt, a veszett állatok harapásától való oltalmat kértek tőle. Napja augusztus 16-a. Magyarpolányban az 1930as, 1940-es években az akkori öregek még rendszeresen elmondtak esténként egy Miatyánkot Szent Rókus tiszteletére, hogy védelmezze meg őket a betegségektől. Volt, aki az Úrangyalát is elmondta ilyenkor. Amikor esti harangszókor az öregek kint ültek a házak előtti padokon, akkor közösen imádkoztak. Ebből leszűrhető, hogy Szent Rókus tisztelete a XX. sz. elejéig volt eleven, s nem véletlen, hogy az 1930-as években már öregeknek számító személyek őrizték, ápolták kultuszát. Augusztus 20-a Szent István király napja. Az első magyar szent király Boldogasszony után az ország legfőbb patrónusa. Az országot a Szent Szűz védelmébe ajánlotta, így jelenik meg ábrázolásain is, amelyek között népi megfogalmazások is előfordulnak. Napjára befejezték az aratást, sok helyen a búzatermésért, az új kenyérért adtak ilyenkor hálát. Ekkor már búcsúznak a gólyák, s legtöbb helyen a tarlószántást is befejezték, hogy „szentkirálykor" vetni lehessen. Balatoncsicsón a két világháború között Szent István napján kenyérszegéssel kezdődő ünnepséget tartottak. Estefelé a férfiak a szőlőhegyi pincéket keresték fel csoportosan, ahonnan csak késő este tértek haza. A falu szélétől fiaik kísérték őket nótaszóval. Ugyan-