S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)
Évközi jeles napok
suk szerint ekkor áll meg a szőlővessző növekedése. Jakab időjárásjóslóként a magyar nyelvterületen másutt is (Dunántúl, Alföld) ismert volt. A bűnösből megtért Mária Magdolna (július 22.) annyiban volt jelenlévő a térség vallásos hagyományvilágában, hogy általánosan őriztek olyan szentképeket, amelyeken a Golgotán a feszület tövében Magdolna térdel. Némely német falukban megmaradt az az ábrázolás, amelyen a feltámadt Úrjézus Húsvét vasárnap reggelén Mária Magdolnával találkozik. E képi ábrázolás idekerülése felvidéki kapcsolatokra utal. Egyébként a bűnbánó, vezeklő szellem a XI. sz.-tól jelentős szerepet játszott Magdolna kultuszának terjesztésében. 339 A XVI. sz.-ig rendkívül népszerű Kristóf (július 25.) alakja a vizsgált vidék hagyománykincsében semmilyen formában, még nyomokban sem található meg. Kiterjedt kultusszal rendelkezett és különösen népszerű volt a „szentatyafiság" tagja, Szent Anna, ünnepnapja július 26-a. A Bakony és a Balaton-felvidék falvait is beleértve Szent Anna az egész magyar nyelvterületen nagy tiszteletnek örvendett a XII. sz. óta. Európai népszerűsítéséért, tiszteletének terjesztéséért a magyarok sokat tettek. Kultuszának a magyar föld valóságos szétsugárzója volt. A barokkban ez a kultusz az Anna-társulatok révén újjáéledt. 34 " A gyermekáldás, a szülőanyák, a keresztény család, nemzetség patrónáját tisztelték személyében, de a jó halál kegyelméért is kérték közbenjárását. Gyermekeikért fohászkodó anyák között még az 1990-es években is találkozott a szerző olyannal, aki kitartóan Szent Anna segítségét kérte, rendszeresen imádkozva a „keddi imádság Szent Anna asszonyhoz" imát. Mivel napja a kedd, ezért pl. Magyarpolányban a „szálláskeresés" idején keddi napon közösen fohászkodnak „Szent Anna asszonyhoz" - ahogy emlegették. Szent Anna keze a dolgos asszonyi kezek szimbóluma lett, bár szerepét sok területen Szűz Mária vette át. Ábrázolása kevés maradt meg falusi otthonokban. Ami látható, azon a gyermek Máriát olvasni tanítja. Kislődről ismert egy olyan kép, amelyen Szent Anna ölében tartja a gyermek Szűz Máriát, s amely ábrázolás rokon az Istengyermeket ölében fogó Mária-ábrázolásokkal. Sok helyen még az 1900-as évek elején Szent Anna napján gyűjtötték a gyógynövényeket, amelyek szentelményszámba mentek. Loyolai Szent Ignác napja július 31-én a pulai szőlőhegy, a Náci-hegy ünnepnapja volt, amit 1990 óta rendszeresen megtartanak, de a XV-XVI. sz.-ban élt, a Jézus Társaságot megalapító szent kultusza nem érhető tetten sem itt, sem a környéken. Augusztus 6-át, Urunk színeváltozását (Transfíguratio), ennek a X. sz. óta ünnepelt 341 evangéliumi eseménynek napját a Balaton-felvidéki
