S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A Mária-ünnepek

ták, hogy a két Asszony között, azaz Nagyboldogasszony és Kisasszony között összegyűjtött tojások különösen elállóak. Szerte a magyar nyelvterületen, így vidékünkön is, ehhez a naphoz kötődött a virágszentelés szokása. Veszprémvarsányban az öregasszonyok és a gyermekek az 1950-es évekig ezen a napon az erdőben és a mezőn virágot szedtek, amit a templomban megszenteltettek. E szentelmény főzetét orvosságként használták. Szeptember 8-a Kisasszony vagy Kis boldogasszony, azaz Mária születésének emlékünnepe. A pogányok őszkezdő napja volt. AVIL sz.-tól kezdődően a keleti keresztények ezen a napon ünnepelték Szűz Mária születésnapját, amely a VIII. sz.-tól a Nyugati Egyháznak is ünnepe lett.

285 Magyar nyelvterületen a XI. sz. óta számon tartott.

286 Balaton-felvidéki hagyomány volt a vetőmag kitétele e nap éjszakáján a szabad ég alá, hogy az Isten harmata megszentelje. A Somló környéki falvak asszonyai Kisasszony napján a felkelő Napban Mária alakját vélték felfedezni. Sümegen úgy tudták, hogy a Nap Kisasszony hajnalán szokott a legszebben felkelni.

287 A gazdák a „vetővirág" (orsóvirág) nyílását figyelték Kisasszonykor, ugyanis ha korán nyílt, korai telet jelzett, ezért a rozs vetését mielőbb el kellett végezniük. A juhászok a kisasszonyi esőnek örültek, ugyanis ezt követően még jó őszi legelőre, dús fűre számíthattak, sőt, a jól tejelő birkákat még egy ideig fejhették. Mária nevenapja, szeptember 12-e, Bécsnek a török alóli - XVII. sz.-i - felmentése óta általános ünnepnap, bár gyökerei a középkor korai századaiba (X-XI. sz.) nyúlnak vissza (egyházi megújulások). A győzelemhez kötődik Mariahilf, azaz Segítő Mária kultusza, hisz a győzelmet egyértelműen Mária közbenjárásának tulajdonították a keresztény csapatok. A passaui Mariahilf kegykép alapján készült képek, ahol az Istengyermeket tartja karján a palástos Szent Szűz, nemcsak német nyelvterületen, hanem egész Közép-Európában és a magyar nyelvterületen, elsősorban a Dunántúlon, különösen annak nyugati részein terjedtek el többféle változatban. Ezek mind a veszedelemből kisegítő Mária kultuszát terjesztették. Ennek történeti háttere, hogy Bécs ostromának idején Lipót udvarával Passauba menekült és a kapucinus kolostor Mariahilf kegyképe előtt könyörgött megszabadulásukért. Ennek bekövetkezte után a kegykép a győzelem szakrális jelképe lett.

288 Ehhez a naphoz és a Mariahilf ábrázolásokhoz kapcsolódnak a védelmező, veszedelmektől megóvó koraközépkori gyökerű palástos Mária ábrázolások és a hozzá szóló könyörgések. Még az 1990-es években is voltak olyan idős asszonyok, akik este lefekvés előtt Máriához fohászkodva azt kérték, hogy vonja őket védelmező palástja alá: „Szűzanyám vonj engem palástod alá, hogy az éjszaka ne érjen semmi baj!" Szeptember 15-e Hétfájdalmú Szűz vagy Fájdalmas Anya napja, Szűz Mária anyai fájdalmára való emlékezés, amelyet a falusi közösségek asszo-