S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

lik, mert méltatlanul megszegték, azaz a munkával megrontották az ünnepet, amely az Úr testének szentségéhez kötődött. Pünkösd és Űrnapja között, a Pünkösd utáni első vasárnap Szentháromság vasárnapja volt, amely a XII. sz.-ban gyökeresedett meg, de általánossá csak a XIV sz.-ban vált. Kultusza a barokk időkben bontakozott ki széleskörűen. Térségünkben tisztelete a XVIII. sz.-ban, a pestisjárványok idején és ezeket követően lett erőteljessé, különösen Padányi Bíró Márton püspökségének idején (1740-1760), de a népi vallásosságban alig maradt nyoma. Mindössze egy Szentháromság-imádságot sikerült megtalálni, valamint néhány hiedelmet. Ábrázolásra is csupán kevésre emlékeztek. Amelyek megőrződtek, azok a XX. sz. elejéről valók.