S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

nevét, amelyből eljövendő férjük nevére következtettek. Veszprémvarsányban úgy tartották, ha valakinek a nevét e napon a kémény füstjébe felírják, az nem tud férjhez menni vagy megházasodni. Ez a cselekmény egyértelműen a rontás körébe sorolandó, amely azon alapul, hogy a név azonos viselőjével (ugyanígy valakinek a használati tárgyai vagy lábnyoma is az illető személlyel egyezik meg a néphit szerint). Valójában szerelmi varázslásról van szó." Termékenységvarázslásokban Luca napja egyike volt a leggazdagabbaknak Ezeknek döntő része a baromfi szaporaságát és termékenységét hivatott biztosítani. Maga a tojás is a termékenység, az élet jelképe. A varázsló szokások egy részét maguk az asszonyok végezték, amikor a disznóölésnél használt perzselőfával megszurkálták, „megkurkálták" a tyúkokat, ludakat, hogy jó tojók legyenek. Balatonhenyén egyenesen a szomszédból lopták el a pörkölőfát, hogy a vele megpiszkált tyúkok jól tojjanak. Szentgálon csak akkor volt eredményes a tyúkok megkurkálása, ha kora hajnalban végezték, Veszprémvarsányban pedig éjfélkor, miközben mondták: „az én tyúkom fele tojjon, másik fele meg kotojjon". Ugodon, miközben a szénvonóval „megcucálta" a gazdasszony a tyúkokat, a következőket mondta: „Luca, Luca, kity-koty, Tojjanak a tiktyok.

n34 Szentkirályszabadján egy idős asszony még az 1980-as évek végén is megkurkálta Luca-nap reggelén a tyúkjait. Pulán régi hordóabroncs között etették a tyúkokat, hogy jól tojjanak és el ne tojjanak." Ugyanakkor az aszszonyok rontani is tudtak ezen a napon. A szemetet, ha valaki észrevétlenül átdobta a szomszédba, megrontotta vele a tyúkokat. Ugyancsak terméketlenné váltak, ha a faforgácsot a szomszéd favágítójához seperték. Aki viszont a szomszéd favágítójától kora reggel lopva hazavitte a kötényében a faforgácsot és azzal a küszöböt, valamint a tyúkól elejét megszórta, a szomszéd tyúkjainak termékenysége az övéire szállt rá. A szomszéd favágítójától kora hajnalban elvitt forgács a tyúkok közé dobva a következő mondókával „tojjatok, tojjatok, kotorjatok!", ugyancsak jó termékenységet biztosított. A szomszéd udvarában pl. Szentgálon a faforgácsot seperve mondogatták: „Az én tyúkom tojjon, kotorjon, szomszédasszonyé ne is tojjon, ne is kotorjon!". Vagy: „Az én tyúkom tojjék, a kendé meg kotoljék!"

36 A hiedelem szerint, ha kora hajnalban valakinek kivágtak egy darabot a kapufélfájából és azt hazavive bedobták a tyúkólba, a tyúkok bőségesen tojni kezdtek, ugyanis hittek abban, hogy a másik ház szerencséjét a kapufélfa darabjával elvitték, sajátjukat pedig megsokszorozták. Valamennyi Luca-