S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

napi mondóka, varázsszöveg, egyszerre volt ráolvasás (bajelhárítás ) és bájolás (rontás).

37 Leghatásosabb termékenységvarázslást a fiúgyermekek (10-14 évesek) végezték, akik többnyire csapatokba verődve járták végig a falu házait. Kezükben szalmaköteget (puslit) és/vagy botot (piszkafát) vittek. Illedelmesen köszönve bekéretőztek a házakba, majd bemenve ún. kotyoló szövegeket, termékenység- és bőségvarázsló mondókákat mondtak. A varázsszövegek alapja a kimondott szó erejében való hit volt. „Luca, Luca, kity-koty Tojjanak a tyúktyok, lúdgyok. Akkora szalonnájuk legyen Mint a hidas táblája. Olyan hosszú kolbászuk legyen Mint a Duna hossza. Annyi tojásuk legyen Mint réten a fű, Mint égen a csillag. " (Ugod) „Annyi csibéje legyen, mint a szórna A tojása fias legyen. " (Ugod)

38 „Luca, Luca kitty-kotty, Tojjanak a tikok. Ha nem adnak szalonnát Felbökjük a gerendát. A gerenda likas lesz, A gazdának kára lesz. Luca, Luca kitty-kotty, Tojjanak a tikok. Luca, Luca kitty-kotty, akkora legyen a gazdaasszony szája, mint a cipó s akkorára nőjenek a fogai, mint a bőgő fogai. " (Veszprémvarsány)

39 „Luca, Luca kity-koty tojjanak a tikok. Akkora disznójuk legyen, mint egy szamár.