S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

Jó legény, jól megfogd lovadnak kantárát, Hogy le ne tiporja a pünkösdi rózsát! Ma vagyon, ma vagyon, piros pünkösd napja, Holnap lesz, holnap lesz a második napja. " A szokást 1896 körül az akkori református lelkész tiltotta be az emlékezet szerint.

255 A játékszövegben a Balaton-felvidéki zöldágjárás szövegváltozataira ismerünk, azok jelképeit felfedezve. Új benne a Balaton és a halbőség említése, amely minden bizonnyal úgyszintén jelképes értelmű. A pünkösdhöz kapcsolódó profán szokásokról a XIII. század óta ismertek adatok Bolognából, amely szokások feltehetőleg a vándordiákok közvetítésével terjedtek el egész Európában. A magyar nyelvterületről Nagy Lajos uralkodásának idejéből valók a legkorábbi adatok.

256 Legnépszerűbbnek a pünkösdikirály-választás szokása mondható, amit a legszélesebb körben is gyakoroltak. Ezt azonban és ennek emlékét vidékünkön már nem találtuk meg. Élt viszont a pünkösdikirályné-járás szokása, amelynek öt szereplője volt. Négy nagyobb lány, akik egy-egy pálcára erősítve baldachin szerű, kasmír (zsali) kendőből készített sátrat tartottak a náluk fiatalabb, papírkoronával vagy koszorúval ékesített, esetenként pedig fátyollal, piros mintás kendővel eltakart arcú kiskirályné feje fölé. A Dunántúlon általánosan ismert szokásról van szó, amely analógiás termékenységvarázslással Pünkösdi királynézás; Kemenesszentpéter, 1980. (Z. Szabó Ágnes felvétele)