S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

A német falvakban a Miatyánkot mondatták el ilyenkor a gyermekekkel. Bálint Sándor szerint a miklósolás szokása német eredetű, alig öregebb nálunk 150 esztendőnél, iskolamesteri közvetítéssel honosodott meg és számtalan azonos vonással rendelkezik az egész magyar nyelvterületen. 32 A karácsonyi ünnepkör szokásokban egyik leggazdagabb jeles napja Luca-nap (dec. 13.). Luca a IV sz.-ban élt ókeresz­tény vértanú volt ugyan, de a napjához kapcsolódó házasságjósló, szerelem-, bőség és termékenységvarázsló, valamint gonoszűző szokások nincsenek kapcso­latban a szent alakjával, legendájával. Bár legendája alapján a középkortól a szem­fájósok védőszentjeként tisztelték, ezt el­homályosította a téli napfordulóhoz kötődő bajelhárító varázsolások, mágikus cselekedetek gazdagsága. Mivel a Ger­gely-féle naptárreform előtt (1582) erre a napra esett a téli napforduló legrövidebb nappala és leghosszabb éjszakája, amikor a néphit szerint legerősebbek a gonosz, ártó hatalmak, ezért mindent megtettek Mikulás; Veszprémvarsány, 1950- ezek elhárítása érdekében, így Luca nap­es évek jához kötődően elsősorban és döntően (Bolla József felvétele) e zek a bajelhárító, mágikus szokások ma­radtak meg. Ehhez a naphoz is fűződtek házasságjóslások, amelyeknek egy része megegyezett a Katalin- és Borbála-napiakkal, valamint az András-na­pival. Legáltalánosabban Luca-cédulákat készítettek, azaz 13 papírdarabká­ból 12-re fiúneveket írtak fel, egy köcsögbe téve a szekrény tetejére helyez­ték és naponta elégettek egyet belőlük. Az utolsót karácsony vigíliáján néz­ték meg, s belőle megtudhatták a jövendőbeli személyét. A Somló környé­ki falvakban a név mellett a foglalkozást és az esetíeges más falu nevét is feltüntették. Tihanyban a cédulákat zacskóba téve a szalmazsákba rejtették el, s innen húztak ki naponta egyet. Több helyen, így Ugodon, Nemesvá­moson, Kemenesszentpéteren a neveket tartalmazó cédulákat gombócba gyúrták, majd Luca napja reggelén a mise kezdete előtt kifőzték. A beha­rangozásig először feljövő gombóc rejtette hitük szerint az eljövendő férj nevét. Sok helyen ekkor kezdték el enni az almát és fejezték be az éjféli mi­séig, másutt ekkor történt az almahámozás, amikor az alma héját a lányok az út közepére kidobták, majd az első arra menő férfitől megkérdezték a

Next

/
Thumbnails
Contents