S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)
A karácsonyi ünnepkör
A német falvakban a Miatyánkot mondatták el ilyenkor a gyermekekkel. Bálint Sándor szerint a miklósolás szokása német eredetű, alig öregebb nálunk 150 esztendőnél, iskolamesteri közvetítéssel honosodott meg és számtalan azonos vonással rendelkezik az egész magyar nyelvterületen. 32 A karácsonyi ünnepkör szokásokban egyik leggazdagabb jeles napja Luca-nap (dec. 13.). Luca a IV sz.-ban élt ókeresztény vértanú volt ugyan, de a napjához kapcsolódó házasságjósló, szerelem-, bőség és termékenységvarázsló, valamint gonoszűző szokások nincsenek kapcsolatban a szent alakjával, legendájával. Bár legendája alapján a középkortól a szemfájósok védőszentjeként tisztelték, ezt elhomályosította a téli napfordulóhoz kötődő bajelhárító varázsolások, mágikus cselekedetek gazdagsága. Mivel a Gergely-féle naptárreform előtt (1582) erre a napra esett a téli napforduló legrövidebb nappala és leghosszabb éjszakája, amikor a néphit szerint legerősebbek a gonosz, ártó hatalmak, ezért mindent megtettek Mikulás; Veszprémvarsány, 1950- ezek elhárítása érdekében, így Luca napes évek jához kötődően elsősorban és döntően (Bolla József felvétele) e zek a bajelhárító, mágikus szokások maradtak meg. Ehhez a naphoz is fűződtek házasságjóslások, amelyeknek egy része megegyezett a Katalin- és Borbála-napiakkal, valamint az András-napival. Legáltalánosabban Luca-cédulákat készítettek, azaz 13 papírdarabkából 12-re fiúneveket írtak fel, egy köcsögbe téve a szekrény tetejére helyezték és naponta elégettek egyet belőlük. Az utolsót karácsony vigíliáján nézték meg, s belőle megtudhatták a jövendőbeli személyét. A Somló környéki falvakban a név mellett a foglalkozást és az esetíeges más falu nevét is feltüntették. Tihanyban a cédulákat zacskóba téve a szalmazsákba rejtették el, s innen húztak ki naponta egyet. Több helyen, így Ugodon, Nemesvámoson, Kemenesszentpéteren a neveket tartalmazó cédulákat gombócba gyúrták, majd Luca napja reggelén a mise kezdete előtt kifőzték. A beharangozásig először feljövő gombóc rejtette hitük szerint az eljövendő férj nevét. Sok helyen ekkor kezdték el enni az almát és fejezték be az éjféli miséig, másutt ekkor történt az almahámozás, amikor az alma héját a lányok az út közepére kidobták, majd az első arra menő férfitől megkérdezték a