László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 12. (Pápa, 2008)

ACTA MUSEI PAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 12 - 2008 Bevezető A pápai vár, majd a 18. század közepén ennek helyén felépült barokk kastély a 17. század elejétől az Esterházy család egyik lakhelye, s egyben uradalmi központja is volt, ahonnan az egykori pápai és ugodi várhoz tartozó birtokokat irányították. Belső családi egyezségek és a sokszor bonyolult öröklési rend következtében a pápa-ugodi uradalom a család ifjabb fraknói grófi ágának birtokába került.

1 Ennek az ágnak a megalapítója gróf Esterházy Ferenc semptei főkapitány (1641-1683) volt, aki bátyjával, a hercegi rangra emelkedett Esterházy Pál (1635-1713) nádorral megkötött egyezség értelmében a semptei, a gesztesi, a pápa-ugodi, valamint a devecseri uradalmak birtokosa lett. Ezen uradalmak nagy részét - miután a nagykorúságot elérte - gróf Esterházy Ferenc legidősebb fia gróf Esterházy Antal (1676-1722) örökölte, aki sem anyjával, Thököly Katával, sem testvér öccseivel nem kívánt az örökségen osztozni, s csak a nádor erélyes fellépésére és a király intésére hajlott a megegyezésre. Gróf Esterházy Antal a szabadságharc idején Rákóczi Ferenc pártjára állt, s annak bukása után száműzetés lett a sorsa, s birtokait a császár elkobozta és öccseinek, Józsefnek és ifjabb Ferencnek adományozta. I. József 1709-ben fosztotta meg Esterházy Antalt összes birtokaitól, de azokat csak tíz év múlva, 1719. november 6-án adományozta oda III. Károly a két ifjabb testvérnek, s a hivatalos birtokba iktatás pedig csak 1721-ben történt meg. Az uradalmakat gróf Esterházy József és Ferenc - hiszen ősi családi birtokokról volt szó - feltehetően királyi jóváhagyással, már a hivatalos adományozás előtt használatba vették, s III. Károly tulajdonképpen csak szentesítette ezt az állapotot, mint az oklevél írja, helyrehozva azt, amit elődje, I. József elmulasztott. Ezek a birtokok, amelyek a pápai és ugodi, a devecseri, valamint a gesztesi uradalmakból álltak a két testvért egyaránt illették, s a királyi adományozás is kettőjük nevére szólt, s így azokat kezdetben közösen is kezelték, jövedelmein megosztoztak. Hasonló volt a helyzet a jórészt Pozsony vármegyében és részben Nyitra vármegyében fekvő semptei uradalom esetében is, amely közvetlen atyai örökségként eredetileg is a két ifjabb testvért illette. Az ily módon egyesített atyai birtokok megosztására a két testvér között hamarosan sor került. A pápa-ugodi, valamint a devecseri uradalom teljes egészében ifjabb gróf Esterházy Ferenc (1683-1754) birtokába jutott, míg a gesztesi és semptei uradalom felosztásra került. A gesztesi uradalomból az Esterházy Ferencnek jutott részt a pápa-ugodi uradalomhoz csatolták, míg a semptei részuradalmat ugyanezen a néven Szempc központtal kormányozták. Gróf Esterházy Ferenc uradalmainak élén három tiszt1 A pápa-ugodi uradalom öröklési rendjére, valamint gazdálkodására és birtokigazgatására a 17-18. században lásd a következő tanulmányokat, ahol részletes forrásmegjelölés, s további utalások találhatók: László Péter: A pápa-ugod-devecseri uradalom a 17. század második felében. In.: Pápai Múzeumi Értesítő 7 (2002) 109-125. László Péter: A pápa-ugodi Esterházy uradalom gazdasági szervezete a 18. század első felében. In.: Pápai Múzeumi Értesítő 8 (2003) 57-103.