Nagy-L István szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 11. (Pápa, 2006)

Az 1809-es hadjárat Magyarországon - LENKEFI FERENC: Francia hadifoglyok Magyarországon 1809-ben

A hiányt tehát némileg ellensúlyozza az 1810. évi haditanácsi protocollumsorozat, amely utólagos összesítésekkel szolgál. Bár nem hálás feladat számadatokat zsúfolni egy előadásba, mégis érzékeltetni szeretném a léptékeket. A császári-királyi foglyok rovására igen hosszúra nyúlt fogolycserék zárásaként 1810 novemberében felvett summázat szerint osztrák oldalról 22 tábornok,

14 1509 törzs- és főtiszt, 6281 altiszt, valamint 93 060 főnyi legénység, összesen 100 872 ember esett francia fogságba. Francia- és a velük szövetséges csapattestek részéről 21 652 fő (köztük 10 tábornok, valamint 632 törzs- és főtiszt) lett fogoly. 14 942 főt szállítottak haza, kórházakban 6379 halt meg, 4 még lábadozott, 142 lépett osztrák szolgálatba, 155 fő telepedett le. (Valószínűleg korabeli elírásnak köszönhető, hogy 30 fővel nem tudok elszámolni).

15 Azt is csak az 1813-as hadifogoly-akták hézagos utalásaiból tudhatjuk, hogy az erdélyi főhadparancsnokság Brassóban és Kolozsvárott bizonyosan, s a korábbi háborúk gyakorlatának megfelelően valószínűleg Fogarasban, Gyulafehérváron, Nagyszebenben és Medgyesen összesen 3930 közfoglyot helyezett el.

16 A Bánságban Temesváron, Csákován, Lúgoson, Kisszentmiklóson, Versecen 174 tisztet és 5109 legényt fogadtak.

17 Szlavónia Eszéken, Verőcén, Pozsegán és a szerémségi kaszárnyákban 4700 franciát tartott.

18 Mindez 13 913 fő, s csak becslésekbe bocsátkozhatunk, hogy a fennmaradó 7739 fogoly közül mennyi került magyar törzs területre. Zömük minden bizonnyal, hiszen az invázió által nem érintett távolabbi hátország alkalmasabb volt, mint a szintén számításba vett cseh-morva tartományok. Noha a francia hadsereg hátrahagyott sebesültjeinek sorsa más irányú kutatások körébe tartozik, meg kell említenünk a pécsi, aradi, kecskeméti, nagyszentmiklósi és más tábori kórházak mellett Pápa városának erején felüli bevonását is. Zsoldos János, Veszprém vármegye főorvosa szerint a győri csata után Pápára szállított több mint 2000 francia sebesült lajstromát annak idején átadták Narbonne tábornok hadsegédnek, amit ő magával vitt Győrbe.

19 Egy 1813-as utalás szerint a pápai irgalmasrendi ispotály patikafelügyelője, Waibel Barnabás is benyújtott egy kimutatást a június 18. és július 27. között a francia és honi sebesült, vagy beteg legénység részére felhasznált medikamentumokról. Nem meglepő, hogy ezeket a költségeket a franciák részére nyújtandó jóvátételhez csapták.

20 Narbonne-ra visszatérve köztudott, hogy a város- és a megszállt magyar területek parancsnokaként előkészítette Napóleon augusztus 31-i győri látogatását, de az talán kevésbé, hogy október végén, a francia csapatok kivonulása előtt Broglie intendánssal együtt diszkrét megfigyelés alatt Pest-Budára látogatott.

21 A teljesség kedvéért röviden ki kell térnem a hadifoglyok életkörülményeinek taglalására. Ellátásuk terén elfogadott elv volt, hogy a tiszti állomány alanyi jogon megkapta rangjának megfelelő illetményét, de a császári-királyi hadsereg magyarországi 1 A győri csatában sebesülten fogságba esett Marziani tábornokot a csata után Pápára szállították, és ott ápolták. Június végéb a visszavonuló franciák feltehetően elszállították a sebesült tábornokot. 15 H.K.R. 1810. L. 1117. 16 H.K.R. 1813. L. 3350. 17 H.K.R. 1813. L. 3739. 18 H.K.R. 1813. L. 3907. 19 H.K.R. 1810 G. 4304. 20 H.K.R. 1813. L. 3625. 21 H.K.R. Präsidiale 1809-10-11