Nagy-L István szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 11. (Pápa, 2006)
1809 és Pápa - HUDI JÓZSEF: Közigazgatás és honvédelem 1809-ben
A megyei adminisztráció 1809 tavaszától Ausztria Napóleon elleni háborús előkészületei, majd kudarccal végződött háborúja miatt rendkívüli feladatok elé került. Melyek voltak ezek? 1. ) Meg kellett szerveznie a nemesi felkelést, amely magában foglalta a nemesség összeírását, a katonai szolgálatra alkalmas személyek kiválogatását, felszerelését, gyakorlati kiképzését és elszállítását. Ennek a feladatnak a megye a lovasság esetén viszonylag gyorsan eleget tett, a gyalogzászlóaljat azonban csak nehezen tudta felállítani. Ennek egyik oka az volt, hogy a nemesek a gyalogságba még tisztnek sem szívesen jelentkeztek. 2. ) A Helytartótanács utasítására várerődítési munkálatokra is mozgósítani kellett a lakosságot. Győrbe és Komáromba meghatározott számú, munkaeszközzel ellátott napszámost és mesterembert küldött a megye. Győrbe 1000, Komáromba 1500 napszámost rendelt a Helytartótanács. 14 3. ) Ki kellett építenie olyan kommunikációs rendszert, amely a gyors tájékozódást és döntést lehetővé tette. A határ menti figyelőállások, a felderítés, a megyében működő gyorsfutár szolgálat hatékony információáramlást tett lehetővé. Az ellenséggel való kapcsolattartást a tolmácsok segítették. A lakosság tájékoztatását a hirdetmények és a megyei Tudósítások c. újság szolgálta, melyet az 1789 óta működő veszprémi nyomdában állították elő. 4. ) Augusztusban ki kellett állítani a császári hadsereg részére az országgyűlés által elfogadott 20 000 újoncnak a megyére eső részét (348 főt). A toborzáskor 30 forint kézipénzt (Handgeld) kaptak a legények, akiknek azt ígérték, hogy csak a háború végéig fognak katonáskodni. A legkiválóbbaknak kilátásba helyezték a nemesi cím vagy nemesi birtok adományozását és más kitüntetést. 15 A hadvezetés a háború idején szüneteltette a katonák leszerelését, így volt olyan szülő, aki már 22 év nem látta fiát. 5. ) A nemesi felkelő ezredek reorganizációjára a komáromi táborba kellett visszaküldeni a hazaszökött nemesi felkelőket, ezzel párhuzamosan a felkelő csapatok kiegészítésére fel kellett állítania egy szabad lovas csapatot. A győri csatában a Mecséry-lovashadosztály Gosztonyi-lovasdandárában harcoló Veszprém megyei lovasezred 680 megyei lovasa közül mintegy 200 személy hagyta el alakulatát, a 9. sz. gyalogzászlóaljból (1207 fő) mintegy 490 ember szökött meg. 16 A hazatérteket csak részben sikerült táborba irányítani, az ellenállók és garázdálkodó insurgensek közül a hadbíróság többeket golyó általi halálra ítélt és kivégeztetett. 17 4.) Fenn kellett tartani a közbiztonságot, amelyhez csak a megyei katonaság és a megyében időlegesen tartózkodó katonai és nemesi alakulatok, illetve a városokban működő fegyveres polgárőrségek álltak rendelkezésre. E téren a legnagyobb problémát 14 Komáromban május 15-31. között 1500 napszámos és 43 mesterember (3 kovács-lakatos, 20 ács, 20 kőműves) dolgozott, a 45 krajcár és 1 forint közt mozgó napi munkabért a királyi kincstár fizette. VeML IV. 1. a. Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei., 1809. március 28. kisgy. No. 1. 15 VERESS D. 1984. 395. 16 VERESS D. 1984. 380. 17 VERESS D. 1984. 393-394. A Téten augusztus 27-én hozott ítélet alapján Barcza Mihály gyalogos és Bíró Ferenc lovas insurgenst főbe lőtték, a többi 16 garázda insurgenst 3-3 havi börtönre ítélték. Az ítéletet szeptember 22-én hajtották végre. Előző nap Kisfaludy a következőket írta feleségének: „Holnap a' szomszéd faluban egy Weszprim vármegyei Insurgens agyon fog lövetni, 's pedig Barcza a ' neve; Csöglére való. " KISFALUDY 1893.229.
