Nagy-L István szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 11. (Pápa, 2006)
1809 és Pápa - HUDI JÓZSEF: Közigazgatás és honvédelem 1809-ben
az jelentette, hogy a katonasággal szemben nemcsak a polgári lakosság, hanem a polgári hatóságok is kiszolgáltatottak voltak. 18 5. ) Gondoskodnia kellett az átvonuló, itt állomásozó francia és osztrák császári katonaság, magyar nemesi felkelők ellátásáról, a betegek és sebesültek gyógyíttatásáról, ápolásáról. E célra katonai kórházakat létesítettek Nagyvázsonyban, Pápán, Veszprémben, de a falvakban is több száz rászorultat ápoltak. A hadikórházak közül a pápaiak voltak a legjelentősebbek: Pápán június 12.—július 26. között több mint 5000 sebesültet kezeltek Zsoldos János kórházigazgató irányításával. 19 6. ) A győri csata 20 utáni hetekben, hónapokban a járványok kitörését is meg kellett akadályozni. Kanyaró, tífusz, nemi betegségek egyaránt veszélyeztették a lakosságot. 7. ) A háborús költségeket a személy szerint felkelő gazdagabb nemesek - a törvényes előírásoknak megfelelően - maguk, a többiek esetében a vármegye, illetve a királyi kincstár finanszírozta. A terhek javarésze a jobbágyokra hárult, az 1811-től bekövetkező pénzügyi infláció következtében azonban az osztrák birodalom összlakosságának, így a magyaroknak a gazdasági helyzete is lényegesen romlott. A háborús költségeinek a fedezésére a megye több százezer forint kölcsönt vett fel a királyi kincstártól és magánszemélyektől, mely szintén komoly terhet rótt a jobbágyokra. A háborús károk enyhítését szolgálta a vármegyei pénztárak mellett létrehozott Közkár Cassa, amelyből a kárvallottakat segítették. Az ütközetekben megrokkantakat, illetve a hősi halált halt nemes felkelők özvegyeit a Nemesi Felkelői Pénztárból (Inscurrectionalis Cassa) évi segélyben részesítették a következő években, évtizedekben. A Veszprém Vármegyei Állandó Deputáció működése A megyei közigazgatás az év első negyedében még a szokott közgyűlésiki sgyülési rendszerben eleget tudott tenni a követelményeknek. A nemesi felkelést a vármegye 1809. március 7-i közgyűlésen, a nádor jelenlétében rendelte el, egy hét múlva pedig Pápán megtartották a sorozást, melyen 600 lovas és 1000 gyalogos felszereléséről döntöttek. 21 A Fejér megyével közösen április végére kiállított nemesi lovasezred, majd a május folyamán felállított 9. sz. nemesi gyalogos zászlóalj felszereléséhez a birtokosok adományait is felhasználták. A kialakuló háborús helyzetben a megyei adminisztráció feladatát a régi formában már nem tudta ellátni. Ezért a nádor május 18-án kiadott utasítására május 21én a hadműveleti időszakra megszervezték a 17 tagú „Állandós Deputációt" (Permanens Deputatio), ami azt jelentette, hogy a megyei hivatalok működése folyamatossá vált. A bizottság a veszprémi megyeházán Kun László alispán elnökletével ülésezett, tagjait a közgyűlés hagyta jóvá. Tagjai lettek: Ányos Ignác táblabíró, Balassa Ignác, Bésán István 1S A háború a magánéletet is feldúlta. Erről a legismertebb történet: PRAZNOVSZKY 1992. Sopron megyéről VIGH 1992., Fejér megyéről VIZI 1992., Zaláról MOLNÁR 1996., Győr megyéről Czinege Antal szentmártoni uradalmi igazgató emlékiratát közölte DOMINKOVITS 1999. 19 A pápai ütközetről R. KISS 1911. II. 127-128., részletesen lásd NAGY 2003., a kórházak ténykedéséről személyes élmények alapján ZSOLDOS 1817., A legújabb összefoglalás: WÖBER 2005. 20 Leírása többek közt HERTELENDY 1859., BODNÁR 1897., R. KISS 1909., VERESS D. 1987. 21 VERESS D. 1984. 359.
