Nagy-L István szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 11. (Pápa, 2006)

Történelmi személyiségek 1809-ben - ROBERT OUVRARD: Eugene Rose de Beauharnais Italia alkirálya

Ezután visszatért Itáliába, ahol le kellett küzdenie a lázadási mozgalmakat és fenntartani a rendet és a biztonságot. Az 1813-as szászországi hadjárat során meghatározó szerepet játszott a Lützeni csatában. Kicsivel később, Eugène, saját kérésére, visszatért Itáliába azzal a feladattal, hogy találjon besorozásra férfiakat, fegyvereket és katonai felszereléseket. Körülbelül 50 000 katonát gyűjtött össze és harcba vitte őket. Ám az osztrákok veszélyeztették a Pó-síkságot, Murát ingadozott a hűség és az árulás között. Bajorország átpártolt, és Eugène-nek egyedül kellett szembeszállnia az osztrák és a nápolyi hadsereggel. Körültekintőnek mulatta magát és késleltette az elkerülhetetlent. Ellenállt felesége árulásra buzdításának, akivel apja, Miksa bajor király elhitette, hogy a Szövetségesek garantálják Eugène-nek az Itáliai Királyságot, ha elárulja Napóleont. Eugène herceg halálos ágyán gyermekeivel (L-F. Charon, d'après Aubry - Malmaison) Amikor 1814 áprilisában Napóleon lemondott a trónról, Eugène aláírt egy egyezményt Mantovában, amelyben lemondott az itáliai alkirályi hatásköréről Pino tábornok javára és arra várt, hogy a Szövetségesek rendelkezzenek a sorsa felett. Arra kényszerítették, hogy lemondjon a tisztéről. Münchenbe ment apósához, a bajor királyhoz. Építtetett egy palotát, ahol könyvtárat rendezett be festménygyűjteménnyel,