Nagy-L István szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 11. (Pápa, 2006)

Történelmi személyiségek 1809-ben - ROBERT OUVRARD: Eugene Rose de Beauharnais Italia alkirálya

amelyet édesanyja örökségéből szerzett meg, és amelyet közönség elé bocsátott. Ő maga is festett és zenélt. Goethe, amikor találkozott vele Marienbadban, «kiváló jellemű személynek» ítélte. 1814 májusában meglátogatta Joséphine-t Malmaison-ban, és vele töltötte utolsó napjait. Édesanyja 1814. május 29-én halt meg. Ugyanezen év szeptemberében elutazott a bécsi kongresszusra, amitől hercegséget és éves járadékot remélt. Amikor a kongresszus feloszlott, megadta Eugène-nek a bayrenth-i kastélyt rezidenciának, és a pontecorvo-i hercegséget, amelynek előtte Bernadotte volt az örököse. Innentől fogva szemtanúként vett részt Napóleon 100 napos visszatérésben, a döntő csatában Waterloo mellett és Napóleon második lemondásnál. Eugène megígérte a szövetséges uralkodóknak, hogy nem avatkozik bele, és szavahihető embernek mutatta magát. Mégis, amikor a kongresszus újból összeült, neki már csak pénzügyi kárpótlásra maradt joga. Ezután Eugène de Beauharnais már sem politikai, sem katonai szerepet nem játszott. 1817. november 14-én a bajor király, aki mindig nagy szeretettel volt iránta, megtette Leuchtenberg és Eichstatt hercegének. Jól intézte ügyeit és számos utódról gondoskodott. Eugène 1824. február 21-én halt meg 43 éves korában, egy szélhűdéses rohamtól.