László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

UGHY ISTVÁN: Rekonstrukciók és a hantai „gödrös ház". II. közlemény

ACTA MUSEI PAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 2004 UGHY ISTVÁN REKONSTRUKCIÓK ÉS A HANTAI „GÖDRÖS" HÁZ (II. közlemény) Tanulmányom első részét azzal zártam, hogy a II. közleményben elsősorban Kelettel kívánok foglalkozni. Hát ki kell jelentenem, minden ízünkben, porcikánkban, mozdulatunkban ott van Kelet, a keleti kultúra, meghatározza - még ma is - életünk minden mozzanatát. Egyébként Kelet! Érdemes idézni Kőhalmi Katalint, hogy mit ír a „Nomád szállások és erődítések*

1 című kis írásának legvégén. (Honfoglalás és néprajz. Balassi kiadó Bp., 1997; 167-171 o.) „Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a nomád népek a szkítáktól, a mandzsukig építettek megerősített szállásokat és erődöket. A következő típusokat lehet megkülönböztetni: 1. Nagy gyűrű alakú sáncrendszerek, törzsi menedékek, 2. Megerősített fejedelmi szállások, kézműves negyedekkel, vagy anélkül, 3. Határerődök, 4. Megerősített falvak (aláhúzva általam), 5. Nemzetségek menedékváracskái, 6. Kereskedelmi utakat biztosító erődsorok. Nos, nomádokról lévén szó, ez nem is kevés, s tanulsággal szolgálhat a honfoglaló magyarokra vonatkozóan is." Még jobban kibontja ezt a gondolatsort Bihari Gábor nem rég megjelent müvében (A népek országútján. Nyíregyháza, 2004. 82. o.): „Annak ellenére, hogy a nyugati civilizációk számos eleme az alánok hatására került nyugatra, a folyamat részleteiről vajmi keveset tudunk. A keleti nomád népekről hallva a nyugatiaknak legfeljebb Dzsingisz kán jut eszébe, holott legendáik, tárgyaik, sőt szinte egész életük egy része keletről jutott el hozzájuk. A bronzöntés, majd később a vasolvasztás technikája keletről jutott el nyugatra. Európában alig nemesítettek növényeket - szinte minden ősi kultúrnövény keletről került oda (természetesen az amerikai növényeket kivéve)... A technikai újítások túlnyomó részét is keleti jövevények ismertették meg a nyugati civilizációval. Sőt, a vallások is keletről érkeztek Európába. Mégis, a hálátlan utókor általában ismeretlen, titokzatos, sötét barbárokként kezeli a keleti nomád népeket, és továbbra is a nomádokat ellenségükként kezelő római-germán források alapján ítéli meg őket. Pedig már a szkíták idejében is jelentős keleti hatás érte Európát... egyértelmű, hogy a szkíta művészet nagy ha-