László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)
LÁSZLÓ PÉTER: A nádor-termi Pápa festmény. A pápai Fö tér a 17-18. században
források írják, Hegyi Pál újonnan építette, tehát a 17. század közepén, 1640 és 1658 készült el. A reformátusok iskolája, a kollégium elődje, a tóra néző alsó soron a 10. számú telken épült fel. Ez a telek eredetileg szintén a katolikus egyház tulajdonában volt, azt még Szapolyai János adományozta 1510. augusztus 24-én kelt oklevelével a pápai katolikus plébániának. 53 A telekről az oklevélben ez áll: „sive fimdum unius sessionis iobagionalis in dicto oppido nostra Papa in porta sive littore piscine notre retro domain et curiam prenotate ecc/esie parochilais habitum... " Vagyis egy egész jobbágytelekről volt szó, amelyen csupán egy egészen elhagyatott épület állt, s amely a tó partján a plébánia parokiális háza és kúriája mögött terült el. Ezt a telket Szapolyai János úgy adta át az egyháznak, hogy mentesítette minden jobbágyi adótól és egyéb szolgáltatástól, tehát valójában mind inscriptionális telket. Az adomány valójában a plébánia templomban lévő Szűz Mária oltárnak, illetve annak rektorának szólt, aki egyben a plébános is volt. Itt ezen a puszta telken tehát nem állhatott a katolikus plébániai, még kevésbé városi iskola, amelyet aztán a reformátusok vettek birtokba. 56 Ezt azért nehéz elképzelni, mivel, ha itt volt egyáltalán a katolikus iskola, az csak jóval 1510. után költözhetett ide, amikor a katolikus egyház a területet megkapta. Az biztos, hogy 1510 előtt is működött Pápán katolikus iskola, de hogy nem ezen a telken, az is bizonyos. A református iskola alapítási évét 153l-re teszik. Azt ugyan nem tudjuk, hogy mi történt az 1510 és 1531 között eltelt 21 évben, lehet, hogy ezen idő alatt ide költözött a katolikus iskola, amelyet aztán a reformátusok birtokba vettek, de lehet, hogy a reformátusok újonnan építették itt fel iskolájukat. A reformátusok iskolája kétségtelenül ezen a telken állt egészen 1752-ig, amikor gróf Esterházy Ferenc királyi rendelet alapján elvette azt a reformátusoktól. A szomszédos, ugyancsak a tóra néző, 1 1. számú telken álló házban laktak a református professzorok. 57 Ez a telek és rajta lévő épület szintén inscriptionális ház volt, de az 1660. évi összeírás úgy említi, mint prédikátor házat. Gróf Esterházy Ferenc 1672-ben Galgóczy Istvánnak és feleségének Kemleki Katának adományozta tulajdonképpen cserébe egy Víz utcában lévő házért, amelyet egy évvel korábban adott inscriptióba, de „igen szükséges okokra nézve" vissza kellett vennie. 58 Nem tudni mi módon, de az épület úgy látszik továbbra is a reformátusok kezén maradt, mert 1685-ben református parókiaként említik. 59 Aztán Partos István, aki a házat 1691. május 4-én megvette Galgóczy Istvántól, még ugyanabban az évben hivatalosan is átengedte azt a református egyház54 Dr. TÓTH 1941. 69-70. Hermann István idézi azt az adatot, amely szerint Hegyi István háza 1658-ban 600 tallért ért, s áron alul mindössze 400 tallérért adta el azt a reformátusoknak. HERMANN 2002, 92. " Az oklevél másolatban szerepel az isncriptionális házak összeírásában. Prothocollum, 3-4. Az oklevél szövegét Kiss István is közli. KISS 1908. 169-170. 56 Ezt az álláspontot képviseli többek között Kis Ernő. KIS 1896. 11-12 és 50-51. Dr. Lampérth Géza szerint a katolikus illetve tulajdonképpen városi iskola, amely a reformátusok tulajdonába került eredetileg a piactéren állott. Dr. LAMPÉRTH 1931, 1213 és 28. ,7 Az inscriptionális házak összeírásában így szerepel: ,.[...] quae domus per Professores HelConfessionis inhabitala [...]" Extractus, 1. 58 Gróf Esterházy Ferenc 1672. szeptember 29-én kelt oklevelét I. Prothocollum, 5-6. 59 HARIS 1998,349. 60 KATONA 1972, 342. Partos István minden bizonnyal eleve azzal a céllal vásárolta meg a házat, hogy azt a reformátusok számára biztosítsa. Feltehetően itt a földesúr rendelkezésének szándékos kijátszásáról volt szó.
