László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

LÁSZLÓ PÉTER: A nádor-termi Pápa festmény. A pápai Fö tér a 17-18. században

festményen. Pilgram terve azonban a tó megtartásával számol, s a kastély környezetét is ennek megfelelően alakította ki. Gróf Esterházy Ferencnek nem állt szándékában a tó lecsapolása. így természetes, hogy rákerült a tervre és a festményre is. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a festményeket még gróf Esterházy Ferenc rendelte meg, s azok még 1754 év végén bekövetkezett halála előtt készültek el. Gróf Esterházy Ferenc miután megosztozott a birtokokon testvéréve, Józseffel, hozzáfogott a neki jutott uradalmak rendbetételéhez. Újjászervezte a gazdálkodást, rendezte az úrbéri állapotokat, s a kiemelt uradalmi központokban kastélyok építését határozta el, amelyek nem csupán kényelmes lakhelyül szolgáltak, de egyúttal gróf Esterházy Ferenc és a család grófi ágának hatalmát és gazdagságát is kellett, hogy reprezentálják. Nagyszabású elképzeléseit - amelyek azonban csak részben valósultak meg - tükrözik a Nádor-terem falán elhelyezett nagyméretű festmények. Újabb adatok alapján tudjuk, hogy gróf Esterházy Ferenc már 1729-ben, vagy 1730-ban megbízást adott Franz Anton Pilgramnak a pápai kastély megtervezésére, tehát közvetlenül azután, hogy az uradalom felett önállóan rendelkezhetett. Franz Anton Pilgram ugyanis 1731. január 16-án folyamodványt nyújtott be a megüresedett alsó-ausztriai tartományi építőmesteri hivatalra. Kérvényében rövid önéletrajza mellett felsorolta eddigi jelentősebb munkáit, megbízásait is, köztük megemlítve, hogy az Esterházy grófok számára Tallóson és Pápán urasági épületek építésével bízták meg.

9 Tekintve, hogy ez a kérvény 1731. január 16-án született, s hogy ezt megelőzően csupán 1729. január 13-án tette le a mestervizsgát, s első inasát csak ez év decemberében vette fel, s addig nagybátyja, Franz Jänggl mellett dolgozott,

10 a pápai kastélyra a megbízást valószínűleg 1730-ban kapta. Egyéb forrásokból tudjuk, hogy már az 1730-as évek elején folytak átalakítási munkák a pápai várban, s így ezek már minden bizonnyal Pilgram tervei alapján történtek, s a vár barokk kastéllyá történő átépítését szolgálták.

11 Már Haris Andrea megállapította, hogy Franz Anton Pilgram terve, mint általában minden munkájánál, nem csupán a kastélyra, de annak egész építészeti környezetére kiterjedt, s a Nádor-termi festmény Pilgram egész rendezési tervét vette alapul.

12 Valószínű, hogy a kastély egész környezetének, beleértve a tavat, a várat és a belvárost elválasztó egykori vizesárkot és a Fő teret is, rendezési tervét Pilgram nem saját elhatározása alapján, hanem gróf Esterházy Ferenc külön megbízására készítette el. Tudjuk azt, hogy gróf Esterházy Ferenc 1743. április 7-én szerződést kötött Pilgrammal, amelynek első pontjaként az szerepel, hogy „mindennemű Delineatiot, valami az Vár körül ki gondolható" készítsen el. Miután Pilgram már 1729-30-ban kapott megbízást a kastély megtervezésére, ez a szerződés talán úgy értelmezhető, hogy ezúttal a kastély teljes környezetének a rendezési tervével is megbízta a gróf. Talán ekkor, illetve ezután készítette el Pilgram azt a Fő-teret is magába foglaló madártávlati perspektivikus tervrajzot, mely aztán a Nádor-termi festmény alapjául is szolgált. Adatunk van arról, hogy a Nádor terembe elhelyezésre kerülő 4 festmény elkészítésével Esterházy Ferenc 1747-ben bízta meg a festőt, a képírót, aki segédjével ezen a munkán több hónapig, vagy több évig is dolgo9 BODNÁRNÉ 1995. 192-193. 10 BODNÁRNÉ 1995, 192. " Pongrácz Gáspár pápai plébános leírása 1733-ból. Ifj. HERMANN 1999. 33-34. 12 HARIS 1992, 125. 13 Révhelyi Elemér jegyzetei.