László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

LÁSZLÓ PÉTER: A nádor-termi Pápa festmény. A pápai Fö tér a 17-18. században

zott. Erre a munkára vonatkozhat gróf Esterházy Ferenc megjegyzése, illetve utasítása, amelyet Bécsből 1748. december 18-án kelt levelében Bittó József pápai tiszttartónak írt: „ Nem kétlem, a ' kép-író Inas Posonybúl már vissza érkezeit, 's a ' Mestere is betegségéből fölépült? Azokáért csak ösztönözni köll őket, hogy a ' Palotába való képeket készítsék-el."

1 Minthogy a pápai kastély termeiben sehol nem voltak egyéb falfestmények, s más olyan képek, amelyeket a helyszínen kellett volna megfesteni - a kastélykápolna freskói pedig jóval később készültek -, ez csak a Nádor-termi képekre vonatkozhat. Sajnos gróf Esterházy Ferenc leveleiben sehol nem említi a képíró nevét, így a festmények alkotóját továbbra is homály fedi. A festmények elkészítésére egyébként 1747-re már rendelkezésre állt a hely, a szobák olyannyira készen voltak, hogy már a belső berendezésre került sor. Ebben az évben már készültek a szövet tapéták keretei, s azok aranyozása, a parketták, a kandallók és kályhák, a márványfedelű konzolasztalok. A tükrök helyét az ablakok között már kimérette Esterházy Ferenc s 1746. júniusában már bútorok szállításáról intézkedett.

16 Jól mutatja, gróf Esterházy Ferenc 1746. Július 20-án kelt levele, hogy milyen készültségi fokon álltak ekkor már a kastély belső szobái: „A ' Képfaragót csak ösztönözni kell, hogy a' Rámáknak csinálásában serénykedgyék: mert mihelyest a' Bécsi Asztalos Legények valamelly szobát el fognak készíteni, azonnal a ' Kárpitokat is fel csinálni szükséges lészen. Jól esett volna, ha az Bécsi Asztalos azoknak a ' Tükröknek, a ' kik az ablakok közé fognak jönni, helyét kimérte volna, hogy valami gánts a ' Tükrökkörűl-való Munkában ne lenne. Kgd azért szóilyon az oda-való Asztalossal iránta. Ezt Tremonak híják, a' minemű a' Vörös Szobában már egy készen vagyon; " Vagyis 1746 nyarán már készültek a szövet tapéták rögzítésére a díszes fa rámák, s már az ablakok közötti tükrök megrendelésére is sor került. így a szobák már olyan állapotban voltak, így a nagyebédlő is, hogy ott a helyszínen hozzá lehetett kezdeni a nagymérető képek festéséhez. A Nádor-termi festmények tehát 1747-től több éven át készültek, s azokon a képíró mester nem egyedül, hanem segédjével együtt dolgozott. Ha alaposabban szemügyre vesszük a Pápáról készült festményt, észrevehető, hogy az legalább két kéz munkája mint erre Ughy István festőművész felhívta a figyelmet. A város rengeteg házának a megfestése kevesebb szaktudást igényelt és ezt a mechanikus és unalmas munkát a mester valószínűleg tanítványára bízta. Míg a képen elhelyezett alakok, a finom levegő perspektívával ábrázolt, árnyalt táj a háttérben, valamint a kidolgozott és önálló kompozíciókként is élő zsáner jelenetek olyan kvalitásos munkák, amelyek egy képzett és tehetséges festőművész kezétől származtak. A festmény alapprogramját - mint már volt róla szó - minden bizonnyal gróf Esterházy Ferenc határozta meg azon szándékának kifejezéseként, hogy a négy kép összességében uradalmai egészét reprezentálja. A Pápa festmény forrásaként egyrészt Pilgram rendezési terve, madártávlati perspektivikus tervrajza, valamint a Maynczek-féle kataszteri felmérés szolgált. 1732-ben gróf Esterházy Ferenc megbízásából J.H. Maynczek uradalmi földmérő elkészítette Pápa város kataszteri 14 Révhelyi Elemér jegyzetei. 15 Gróf Esterházy Ferenc levele Bittó Józsefhez, Bécs, 1748. december 18. GEKM ltsz.: 16 Gróf Esterházy Ferenc levelei Bittó Józsefhez: Bécs, 1746. március 2. GEKM ltsz.: 75.102.11; Bécs, 1746. március 6. GEKM ltsz.: ; Szencz, 1746. április 8. GEKM 75.102.9; Pozsony, 1746. június 19. GEKM ltsz.: 75.102.13.: Pozsony, 1746. június 23. GEKM ltsz.:75.102.14. 17 Gróf Esterházy Ferenc levele Bittó Józsefhez, 1746. július 26. GEKM ltsz.: 75.102.16.