László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)
OSZKÓ ÉVA: A devecseri Esterházy-kastély
renc tatai régens, aki nemcsak a tata-gesztesi uradalmat igazgatta, hanem a pápa-ugoddevecseri birtok igazgatását is átvette egy rövid időre. 80 Az Esterházyak birtokpolitikájára pedig rendkívül jellemzőek a telepítések. „A korabeli birtokszervezésnek legfontosabb feladata - miután döntően extenzív gazdasági fejlődésről beszélhetünk ebben az időben - a megvásárolt, vagy valamilyen más módon hozzájutott földek benépesítése, és az adózó jobbágyok számának növelése volt." 81 (Különösen jellemző volt ez a dunántúli birtokokra.) A pápa-ugod-devecseri uradalom területén a XVII. század fordulójára 23 lakott helység volt. Telepítettek 13 helységet, ebből 2 magyart, 2 vegyes lakosságút és 9 németet. 82 Telepítéskor mindig szerződést kötöttek a községgel, amelyben a telepített lakosság számára valamivel kedvezőbb helyzetet biztosítottak egyrészt a már megtelepített és örökös jobbágy magyar illetve szlovák falvak tekintetében, és más uradalmak német telepítéseinek vonatkozásában is. Az Esterházy birtokra települök szerződései olyan feltételeket, előírásokat is tartalmaznak, amelyek kezdettől fogva három nyomásra osztják fel a jobbágytelkeket, és előírják, hogy a lakosok így műveljék a falu határát. (Pedig a XVIII. század közepén ezeken a vidékeken általában a kétnyomásos gazdálkodás volt a jellemző.) Megállapítható még, hogy az uradalom a három járadékforma közül a pénzjára-. v' dékot helyezte előtérbe a szerződések megkötésekor. A jobbágyok terményjáradékot nem termésarány szerint, hanem kötött mennyiségben fizettek. A fuvaron kívül kevés volt, de sok esetben egyáltalán nem írtak elő robotkötelezettséget,,a némst telepes falvak jobbágyai.számára. A pénzjáradékot pedig nem minden esetben pénzben, hanem egyéb módon szolgáltatták be. A pénzjáradék általában ötszöröse volt a többi falu, különösen a szlovák és magyar falvak pénzjáradékának. Balogh Ferenc régens számításai szerint a három uradalom évente 14000 Ft-ot tudott a püspöknek fizetni. 8 " 1 A legjelentősebb bevétel a borból (balatoni és somlói termésből), az erdőkből és a sertéseladásból származott. A szarvasmarhatartás- és eladás ezekben az években - 1762-63 - még nem fizetődött ki, ezért a svájci tehenészetet gabonatárházzá alakíttatta át 1763-ban. 84 Egyidejűleg Balogh Ferenc intézkedéseket tett mészégetésre és eladásra, pl. Devecserben egy nagy téglaégető kemencét építtetett, valamint borospincéket és kocsmákat. 2. Átépítés, helyreállítás Ebben az időben zajlott a vár helyreállítása is. A közelben meginduló templomépítés során a kitermelt földdel feltöltötték a vár vizesárkát, leeresztették a Torna-patak vizével felduzzasztott tavat, s ezen a területen alakították ki a mai park elődjét. Esterházy Károly nagy figyelmet fordított a környezetre is, ugyanis a korban nagy szerepet kapott a természettel való szoros együttműködés, harmónia kialakítása. A devecseri vár melletti X "CS. Dobrovits 1983. 31. o. 81 Tanulmányok 1996. 126. o. 82 Tanulmányok 1996. 127. o. s- Veress 1996. 91. o. 84 Cs. Dobrovits 1983.22.0.
