László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)
OSZKÓ ÉVA: A devecseri Esterházy-kastély
pincék építésekor a püspök figyelmeztette a prefektust, hogy ügyeljen arra, hogy az építmények meg ne zavarják a vár „prospektusát". 85 Nemességünk építészeti ismeretei a 18. században meglehetősen magasak voltak. A kamarához az épületekről meghatározott terveket kellett benyújtani: az alaprajz homlokzat - metszet séma ennek következtében általánossá vált, és a megrendelők többnyire olvasni tudták ezt az elvont építészeti formanyelvet. Esterházy Károly még a tervrajzok minőségét is bírálta. Mint váci, majd egri püspök és a rekatolizáció egyik élharcosa, a püspöki székhelyeket, Vácot, majd Egert nagyvonalú barokk együttesekké kívánta kiépíteni. Gondoskodott emellett arról is, hogy az egyházmegyék területén, térítő szándékának megfelelően új templomok létesüljenek. Mint a pápa-ugod-devecseri birtok tulajdonosa, Esterházy Károly tipikus főúri megrendelője volt a XVIII. század második felének. Kora ízlésének megfelelően építtette át a pápai várkastélyt igazi rezidenciává, és gondoskodott a devecseri vár, mint nyaralóhely jó karba helyezéséről. Ekkor kezdték meg a vár külső falainak, tornyainak és bástyáinak a lebontását. Esterházy Károly az építési terveket Gött Antallal készíttette el 86 , de végül a német Georg Karl Tillach kamarai építész tervei alapján kezdődtek meg a munkálatok. 87 A középkori főkaput befalazták, és ekkor készült el a mai barokk stílusú főkapu. A főépület új tetőt kapott, s ekkor készítették a még ma is látható első és második emeleti kőkeretes ablakokat. Az udvaron köröskörül új, földszintes házak épültek a falakhoz támaszkodva a cselédek számára, valamint istállók, konyhák és raktárak céljára. Amikor pedig 1799ben elhunyt Esterházy Károly, egri püspök, Devecser földesura, arról is gondoskodott, hogy halála után részben befejezzék, részben megfelelő karbantartással védjék meg az építészeti alkotásokat. Végrendeletében 20000 Ft-ot hagyott erre a célra, s ezzel negyedszázadra biztosította létesítményeinek sorsát. 88 XII. A cseklészi Esterházyak kezében a devecseri birtok - A kastély csupán magtár A pápai-ugodi-devecseri uradalmakat 1799-1785 között gr. Esterházy Ferenc (1758-1815) örökölte. 89 Az építkezés megszakadt, mivel az örökösök nem folytatták, a főépületet pedig újabb száz évre magtárnak használták.(A napóleoni háborúk idején a francia csapatok raktáraként funkcionált az egykori vár.) Ennek okát még a múlt század második felének - az uradalom számára sorsdöntő - eseményeiben kereshetjük. 1762-ben kötöttek ugyanis megállapodást az Esterházy-család tagjai 90 , melynek értelmében a pápa-ugod-devecseri uradalom teljes egészében a tatai ág kezére került. A tatai grófok azonban az infláció idején a cseklészi ág örökrésze után járó kamatokat zu85 Cs. Dobrovits 1983. 37. o. 8(1 Cs. Dobrovits 1983. 82. o. 87 A tervrajzok sajnos a második világháború alatt a pápai Esterházy levéltárban elpusztultak. 88 Cs. Dobrovits 1983.27.0. 89 Veress 1996. 121. o. 90 Szabad 1957.35.0.
