László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

NAGY ISTVÁN: Beszámoló a „Napoleon und Graz 1809" című konferenciáról

ban egy 20-25 év közötti alvó lányt fedeztek fel. Az 1846-os milánói katonai kalendáriumban

24 nem csak a kamra felszerelésének leírását találjuk, hanem a lány ruházatát is, ami szokásos módon egy fehér ingből, egy rövid, sötét mellénykéből, hosszú sötét szoknyából, és világoskék kötényből állt. A lány hosszú, fekete hajat viselt, neve Hatvan Erzsi volt. Édesapja, Hatvan Józsi a pannonhalmi bencés apátság majorságában dolgozott, anyja már nem élt. A kamrában csak a legszükségesebb dolgokkal volt felszerelve: a padlózat döngölt föld, egy egyszerű kecskelábú szék, egy ülőke, és egy fűzfavesszőből font kosár. Az egyik sarokban lévő tűzhely szolgált fűtésre is. Egy szárítókötélnek használt rúdon néhány ruha száradt. Egy másik sarokban egy nagy fakereszt volt egy gipsz Jézussal, és egy szenteltvíztartó. A helység hosszanti oldalánál volt a fekvőhely, egy szalmazsák vászonterítővel letakarva. Takarónak egy birkabőr állt készen. A lány ottlétének oka az volt, hogy kedvese, Vukosits István a közeli Batthyány-uradalom írnoka volt. Vukosits korábban az 1. huszárezredben szolgált altisztként, és a major közelében látta el feladatát. Amikor Erzsi felébredt, a graziak lármájára nagyon megijedt, és azonnal Győrbe akart menni nagynénjéhez, aki már régen várta. De ehhez már késő volt. A graziak megnyugtatták, és elmagyarázták neki a helyzetet. A belső udvarba kísérték, ahol már néhány Strassoldo és St. Julien ezredekhez tartozó katona tartózkodott. Miután felmászott a magtár padlására, és meggyőződött a veszély valóságáról, eldöntötte, hogy helyben marad és legjobb tudása szerint segíti a graziakat. Június 14-én 13 órakor a József- és Otthuszárok kb. 40 katonája a támadó francia Colbert-lovasdandár elöl visszavonult. Mivel ekkorra a major falának kapuit már bezárták, a huszárok elhaladtak a majorság mellett, és az őket üldöző francia lovasság a major körüli fal közelébe ért. A graziak 6. százada Josef Franz Kaiser parancsnoksága alatt kis távolságból tüzet nyitott. A puskatüz teljesen meglepte Colbert csapatait, és nagy veszteség után visszavonultak, hogy aztán egy rövid szünet után újból támadjanak. Miután az újabb próbálkozás is kudarcba fulladt, hogy betörjenek a kapun, a franciák 12 lövegből tüzet nyitottak a majoregyüttesre. A francia könnyűgyalogság Roussel tábornok parancsnoksága alatt 14 órakor indította meg támadását. A 435 grazi landwehrkatonának sokat kellett szenvedni és egyre jobban kimerültek. Hatvan Erzsi Wisler doktornak és Hägen karmelita atyának is segített nehéz munkájukban, a sebesültek gondozásában és vigasztalásában. A tüzérségi tűz meggyújtotta a magtár tetőzetét, és hamarosan minden épület szalmateteje lángra kapott. Erzsi a szobájába sietett, hogy megmentse a fakeresztet, amelyet még édesanyjától kapott. Időközben a franciák nagy réseket lőttek a falon, amelyeken keresztül megpróbáltak betörni az udvarba. Séras tábornok 15.45-kor próbált először a résen betörni. Majdnem minden grazi parancsnok megsebesült már, és a belső udvar is tele volt sebesültekkel és 200 halottal. Moscon báró súlyosan megsebesült, amikor bevitték, Erzsi a kötényével próbálta elkötni a sebet, hogy csillapítsa a vérzését. A lőszer elfogyott és a rövid szünetekben a falon kívül elesett katonáktól szedtek össze. A harmadik támadást most Severoli tábornok vezette, épphogy vissza tudták verni. A birkaistálló az alapjáig leégett. Amikor egy rövid szünet beállt, a graziak azt remélték, hogy a legrosszabbat már kiállták. Az óriási porfelhők megakadályozták, hogy az általános helyzetről áttekintés nyerjenek. De hamarosan a 24 Mailänder Militärkalender von 1846