László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

LÁSZLÓ PÉTER: A nádor-termi Pápa festmény. A pápai Fö tér a 17-18. században

kösei - özvegye Frintos Anna és menye Szegedi Zsuzsanna - azokat 1760-ban az akkori földesúr, gróf Esterházy Károly hozzájárulásával eladták Csúzy Gáspárnak.

6

"' Az épületet később a gróf visszaváltotta és 1786-tól abban a gremiális exactor, vagyis a számvevő lakott.

64 Ezt megelőzően a számvevő all. számú házat kapta meg, majd később ez lett a kasznár lakóháza.

65 A reformátusoktól elvett többi épületben pedig a katolikus egyház intézményei kaptak helyet, így a 9. számú házban a plébánia, a 10 számúban pedig a katolikus iskola. Ahogy a rendezési terv megvalósult gróf Esterházy Károly idején A tér kialakítása a Pilgram-féle rendezési tervnek megfelelően éppen csak elkezdődött, amikor 1754-ben meghalt gróf Esterházy Ferenc, s fia és örököse gróf Esterházy Károly egri püspök hosszú évek multán, új koncepció alapján fogott hozzá a városrendezéshez. A régi plébániatemplomot elbontatta, s 177l-ben egy új templom építésébe kezdett, amely DK-ÉNy-i tengelyével merőlegesen áll a kastély középső szárnyára, megszüntetve a rálátást az épületre. Már álltak az új templom falai, amikor 1774-ben a régi utolsó maradványait is elbontották. Még évek teltek el, amíg a tér elnyerte mai képét. A 80. számú házat, amely az új templom főbejárata előtt állt, szemben a Griff vendégfogadóval 1779-ben váltotta meg 400 forintért az uradalom és lebontatta. Ez a ház 1730-ban Laskai, másként Mihálits János birtokában volt. Majd annyit tudunk róla, hogy 1759. június 8-án Gregorits József és Mórocz Katalin 400 forintért eladta az épületet Györgyik Jánosnak és feleségének, Annának.

66 A templom és a temető másik vár felőli oldalán álló 79. számú házat még későbben sikerült csak gróf Esterházy Károlynak visszaszereznie. Ezt a házat, amelyhez a külső városban allodium és kert is tartozott, gróf Nyáry Miklós, az akkori birtokos 1622-ben az ugyanekkor nemességet is kapott Sándor Györgynek és feleségének, Nikos Annának adományozta. A ház később kikerült a Sándor-család birtokából, s a pápai uradalom csak 1790. szeptember 8-án tudta azt Pikier György özvegyétől, Németi Annától visszaszerezni és lebontatni.

67 A téren álló üzletek elköltöztetése 1785-ben került napirendre. Balásovits Mihály pápai prefektus 1785. június 17-én kelt levelében tesz javaslatot gróf Esterházy Károlynak a piacon lévő boltok részbeni elhelyezésére. Erre a célra Csuzy Józsefnek a Hosszú utcában, meglehetősen elhanyagolt állapotban lévő házát javasolta, amelyet az uradalom visszaválthatna, bár a házra úgy látszik a város is igényt tartott: „[...] de ha Excellentiádnak kedve és teczése nem volna is a' városnak engedni (t.i. a Csuzy-házat) az Uraságnak boltokra szüksége, mivel a piarczon lévőket el akarja hányattatni, többnyire kalmárok bírják, sokat vesztene, ha elhányáskor helyt nem adhat mást [...]" - írta a prefektus levelében.

68 Gróf Esterházy Károly azonban, mint válaszából kitűnik, nem támogatta ezt a megoldást. Pilgram rendezési tervében a boltok elhelyezésére is kínált megoldást. A plébánia templom mellett északi irányban egy kisebb vásárcsarnok-félét tervezett, s a tér északkeleti házsorának a Prothocollum 4-5; vö. LÁSZLÓ 2003, 79. 64 Extractus 2-3. 65 Extractus 1. 66 Haris 1998, 360. "

7 Haris 1998, 360; Extractus 8; vö. Dr. HERMANN 2003, 37-38. 68 Balásovits Mihály pápai prefektus levele gróf Esterházy Károlyhoz, 1785. június 17. GEKM ltsz.:75.115.5.