László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

LÁSZLÓ PÉTER: A nádor-termi Pápa festmény. A pápai Fö tér a 17-18. században

folytatásaként egy üzletsort képzelt el jellegzetes bolthajtásos portálokkal, amely épület lezárta volna a tó felé a lejárást. Hasonló üzletek kerültek volna elhelyezésre a tér délkeleti sarkában is. Gróf Esterházy Károlyra maradt a keleti házsorban az elvett református ingatlanok végleges jogi illetve pénzügy rendezése is. Hosszú viták után erre az ügyre csak 1785-ben sikerült pontot tenni.

69 Ekkor alakult ki tehát a Fö tér mai formájában, a monumentális plébánia templommal, amely hatalmas tömbjével a kastély tengelyéhez igazodva elzárta a rálátást a kastélyra, s a város főterét elzárta a kastélytól, amely már nem kapcsolódott szervesen a városhoz. Kiterjedt parkjával, amelyet a lecsapolt tó helyén létesítettek, szinte megközelíthetetlenné vált. A végleges formájában „U" alakú épület szárnyai egy court d'honneurt fogta közre és előterében a kert túlterjedt a betemetett egykori várárkon is és a hajdani piactér egy jelentős részét is elfoglalta. 69 Ali., 12. és 13. számú házakra mégl 753-ban megállapított megváltási összeget ugyanis a reformátusok nem voltak hajlandók felvenni, mivel ezzel elismerték volna, hogy ezek az épületek eredetileg a földesúr jogos tulajdonai voltak. A helytartótanács rendeletére a gróf Esterházy Károly által már befizetett 2.825 forintot és 22 dénárt a pozsonyi sókamara vette át és kezelte. A király a türelmi rendelet megjelenés után jóval, újabb és újabb kérvények hatására csak 1785-ben zárta le a vitát és gróf Esterházy Károly javára döntött. A reformátusok a sókamaránál fel kellett, hogy vegyék a megváltási összeget és a vitatott telkek és épületek jogérvényesen is földesúri tulajdonban maradlak. Vö. Dr. TÓTH 1941, 192-229.