László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

LÁSZLÓ PÉTER: A nádor-termi Pápa festmény. A pápai Fö tér a 17-18. században

épületeket hamarosan le is bontották, mivel már nem szerepelnek a lavírozott tusrajzon, így már nem léteztek valószínűleg akkor sem, amikor a Nádor-termi képet festették. A középkori plébániatemplom szentélyével keletre fordulva a gróf Esterházy Károly által épített mai templom homlokzata előtt, részben az alá is benyúlva állt. Gótikus, támpilléres hajója és szentélye jól kivehető mind a lavírozott tusrajzon, mind a Nádor-termi festményen. A monumentális, középkori eredetű plébániatemplom, amelyet 1660-tól újra a katolikusok használtak, meglehetősen elhanyagolt állapotban lehetett, egyik tornya részben vagy egészben ledőlt, s homlokzata is magán viselte a viszontagságos évtizedek nyomait. A templom körüli temető fala mentén és a téren körben üzletek, vásáros bódék sorakoztak, s két illetve három lakóház is állt a temetőtől délnyugatra illetve nyugatra, amelyek Maynczek kataszteri térképén a 79. és 80. és 81. számot viselték. A mai Fő térnek tehát a templom előtt nem volt tér jellege a 18. században, s a körben itt álló házakat is a Hosszú utcába sorolták be a kataszterben. A házak számozása egyébként folyamatos volt az egész városban - bár az utcákat jelölték. A számozást a Hosszú utca északkeleti frontján a vártól illetve a kastélytól kezdték, tehát a mai Fő tér északkeleti oldalán. A várost ábrázoló lavírozott tusrajzon a plébániatemplom tömbje kiemelkedik a házak rengetegéből, jól kivehető gótikus hajója és szentélye a támpillérekkel, s csupán egyetlen tornya van. Ez megegyezik azzal a leírással, amit Pongrácz Gáspár 1733-ban adott a templomról: „Régen kél, fémlapokkal fedett, gyönyörű tornya volt. Most egy van f...J"

24 Pongrácz Gáspárt 1726. július 25-én helyezték Pápára, s ekkor a plébániatemplom két tornya közül már csak az egyik állhatott. Ugyanis Pongrácz kihangsúlyozza, hogy „régen" volt két tornya a templomnak, s ha már pápai tartózkodása idején történt volna valami olyan esemény, amely során az egyik torony megsérült, vagy ledőlt volna, ezt biztosan megemlítette volna leírásában. Pápa városának korábbi ábrázolásain, így azon a fogadalmi festményen, amelyet gróf Esterházy Ferenc (1641-1683) - a kastélyt építtető Ferenc apja - és Thököly Katalin 1683-ban készíttetett, valóban két torony látható a plébániatemplom homlokzata mellett, még ha ezek térben nehezen helyezhetők is el/

3 Telj esen hasonló módon, két toronnyal ábrázolja a templomot az a két, Fraknón őrzött nagyméretű festmény is, amelyek Pápának a török által 1683. júniusában történt elfoglalását, majd még ugyanezen évi visszafoglalását ábrázolják.

26 Minthogy a Nádortermi festményen a plébániatemplom ismét két toronnyal és barokk homlokzattal szerepel, Mithay Sándor, aki az ábrázolást minden részletében valósághünek gondolta, feltételezte, hogy a templomot valamikor 1750 és 1760 között felújították. Mithay ezt a felújítást 175l-re helyezi: „Úgy tudjuk, hogy 1751-ben a tetőzete leégett és képünkön a pusztulás után már helyreállítottnak látszik. Ekkor történhetett nagyobb átalakítás." - írja.

2 Kiss István a pápai plébánia története című művében több kisebb-nagyobb felújítást is említ a 18. század folyamán, amelyek azonban a templom alapvetően rossz állapotán nem sokat segíthettek, mivel a plébánosok szinte folyamatosan a templom siralmas állapotáról panaszkodtak.

28 Az 1751. évi tűzvész után a leégett tetőzetet valószínűleg pótol24 Ifj. HERMANN 1999. 36. 25 RÓZSA 2000, 18. kat. szám, 30-31, VIII. kép. 26 RÓZSA 2000, 23. és 24. kat. szám, 32-33. 1X-X. képek. 27 MITHAY 1985, 328. 28 KISS 1908, 98-99. '