László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

LÁSZLÓ PÉTER: A nádor-termi Pápa festmény. A pápai Fö tér a 17-18. században

ták, de már 1757-59-ben újabb belső javításokat végeztek a templomban/ Ennek ellenére a plébániatemplom olyan állapotba került az 1770-es évekre, hogy gróf Esterházy Károly annak lebontása és egy teljesen új templom építése mellett döntött. A Pilgram-féle rendezési terv Amikor az 1740-es években Franz Anton Pilgram elkészíti a kastély környezetének rendezési tervét - ami a festményre is rákerült -, akkor természetesen mindenekelőtt az Esterházyak kegyúri templomát, a pápai plébániatemplomot is megfelelő módon tervezi átépíteni. Megmarad a gótikus hajó és szentély, amely elé Pilgram egy reprezentatív barokk homlokzatot és toronypárt tervez. Ez a templomterv néhány részletében emlékeztet a bécsi Minorita-templom homlokzatának építészeti kiképzéséhez. Hasonló a homlokzat ormán elhelyezett konkáv vonalú timpanon is, amely alul befelé forduló csigákban végződik, rajtuk egy-egy kővázával. Az oromzat csúcsát nagyméretű szobor díszíti. A tornyokat laternás réz sisak fedi, rajtuk hatalmas aranyozott kereszttel. Ez a homlokzat már beleillett a tervezett környezetbe és harmonizált a kastély barokk homlokzatával. A Fő teret úgy kellett kialakítani, hogy azzal a pompás barokk kastély stílusegységet alkosson. A barokk korban nagy hangsúlyt fektettek a tágas és reprezentatív terek kialakítására, amelyek látványos egyházi és világi ünnepségek, körmenetek, felvonulások szinterei. A szélesen kinyíló tér rálátást biztosít a kastélyra, s annak pompás főhomlokzatára és felvezeti az érkezőt a szobrokkal díszített hídhoz, mely a főkapuba torkollik. A festő mintegy szemlélteti is a tér ezen szerepét, amikor az aranyozott, üveges díszhintón érkező gróf Esterházy Ferencet, mindezen gazdagság birtokosát, mindezen építészeti és művészeti szépség megrendelőjét és megteremtőjét ábrázolja egyenruhás kíséretével, akinek - kihasználva az alkalmat - kérelmezők próbálnak közelébe jutni. E jelenet szemléltető, reprezentatív jellegét kihangsúlyozza, hogy a gróf gazdagon aranyozott udvari díszhintón érkezik, amilyent csak ünnepélyes alkalmakkor használtak, s amely nem volt alkalmas a rossz utakon hosszabb utazásra. A tágas barokk tér kialakítása érdekében meg kellett szüntetni a nyugati oldal utca jellegét, le kellett bontani az itt álló házakat, felszámolni a temetőt és eltakarítani az apró boltokat és árusító bódékat. Az üzletek megtartása azonban a földesúrnak is érdekében állt, s ezért Pilgram a keleti házsor kastély felé eső végében, valamint a kialakítandó tér délnyugati sarkában jellegzetes, bolthajtásos bejárattal és portállal ellátott üzlethelyiségeket és egy vásárcsarnokot is tervezett, amelyekhez hasonlót Kőszeg belvárosában helyreállítva ma is láthatunk.'

0 Pilgram a tér közepére, a plébánia templom homlokzata elé két szökőkutat és egy emlékoszlopot tervezett, amelyek azonban soha nem valósultak meg. A tér közepén álló emlékoszlopot Mithay Sándor és az ő nyomán Haris Andrea is Mária-oszlopnak tartotta és azonosnak vélte azzal a feltételezett Mária-oszloppal, amely az 1739-ből származó tusrajzon, az akkori piactér közepén áll. Ennek alapján feltételezték, hogy ezt a már meglévő Mária-oszlopot Pilgram beépítette rendezési tervébe, áthelyezve azt a templom elé. Ha ez így is történt, akkor Pilgram ezt az emlékoszlopot jelentősen áttervezte és to29 KISS 1908, u.o. :,,) Ezen tipikus 17-18. századi üzletportálok párhuzamaira László Csaba régész hivta fel a figyelmemet. 31 HARIS 1992. 125. 7/a. jegyzet.