László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)
LÁSZLÓ PÉTER: A nádor-termi Pápa festmény. A pápai Fö tér a 17-18. században
térképét. 18 Minthogy ez a kataszteri térkép racionális, gazdasági célból készült, egészen bizonyosan a meglévő valós állapotokat rögzíti. Valószínűleg nem csak a kép festője, de Pilgram, a tervező is ezen kataszteri térkép alapján dolgozott, mivel mindaz, amit nem érintett a rendezési terv, valóban topográfiai hűséggel került a festményre. A topográfiai pontosság elengedhetetlenül szükséges volt ahhoz, hogy a főtér átalakításának terveit hozzá lehessen illeszteni a megtartandó részletekhez. Tekintettel arra, hogy a művész és segédje a helyszínen, itt Pápán dolgozott, maga a városkép is közvetlen modellként szolgált. Ellentétben a korábbi, 16-17. századi Pápa ábrázolásokkal, a művész számára állandó kontrollt jelentett a látott valóság, amelytől nem rugaszkodhatott el, annál is inkább, mivel a képet szemlélők is állandóan összevethették közvetlenül a meglévő állapotokkal. Ennek ellenére vannak bizonyos aránytalanságok, torzulások a képen. így talán a legfeltűnőbb, hogy a plébánia templom tömbjét a művész betolta a keleti házsorba, mintha a templom szentélye a házak közé ékelődne. A kiterjedt város ábrázolása házanként egyébként is egy olyan kompozíciós feladatot jelentett, amelynek nem mindig lehetett megfelelni, így adott esetben az egyes utcákban sem mindig felel meg az épületek rendje a valóságnak. Ez kompozíciós okokon kívül azzal is magyarázható, hogy a művész a várost nyugatról és felülről, madártávlatból ábrázolta, tehát egy olyan szögből, ahonnan nem láthatta soha. Nincs olyan magaslat és nem is volt a várostól nyugatra, ahonnan megtekinthette volna az elé táruló képet. Ráadásul a téren még meglévő egyéb épületek is zavarták a látványt. így csak kikövetkeztethette, hogy a választott nézőpontból hogyan látható a város, hogyan takarják egymást az épületek. Ahhoz, hogy a főteret kellő rálátással kiteríthesse és a tervet szemléltethesse nyilvánvalóan torzítania kellett, s talán ez az oka annak is, hogy a plébániatemplomot hátrább tolta, s homlokzatát is kissé elfordította. Mindezek ellenére kétségtelen, hogy mind Pilgram, mind a képíró pontosságra törekedett. A Nádor-termi festmények, így a Pápát ábrázoló kép keletkezési idejét is tehát jóval korábbra tehetjük, mint ezt eddig feltételezték és a festményen látható építészeti és városrendezési részletek valamint az egyéb forrásokból ismert 18. századi valós állapot összevetéséből a festmények készítésének idejére következtetést levonni nem lehet. Mithay Sándor kizárólag a festményen látottakra alapozva annak készítését 1760ra tette. Abból indult ki, hogy a festményen még szerepel a pálos templom ENy-i oldalánál a Hosszú utca vonalában az a Szentháromság-kápolna, amelyet az új pálos gimnázium építésekor 1760-ban bontottak le. Nem szerepel viszont már a Fő téren a plébánia templom körüli temető, ahol a temetkezést 1759-ben szüntették meg, így a kép keletkezése Mithay Sándor szerint, e két időpont közé, s inkább 1760-ra tehető. 19 A temető felszámolása nem történhetett az egyik napról a másikra, s nem érthető teljesen, hogy egyrészt miért nem ábrázolták volna a festményen a megszűnőben lévő temetőt, ugyanakkor miért ábrázoltak volna egy már lebontásra ítélt, vagy éppen lebontás alatt álló kápolnát. Mithay Sándor feltételezése számos ellentmondást és problémát okozott, amelyek feloldása nehézségekbe ütközött. Ha azonban elfogadjuk a kézenfekvő tényt, hogy a festls MOL herceg Esterházy család levéltára. P. 125. Esterházy Pál nádor iratai 11.621. Vö. HARIS 1998, 346. 19 MITHAY 1985. 327. Meg kell jegyezni, hogy az a kis toronnyal ellátott épület a pálos templom szomszédságában, amelyet Mithay Sándor kápolnának nézett, valószínűleg inkább egy iskolaépület. A Szentháromság kápolna esetében minden bizonnyal nem egy utcára nyíló külön kápolnáról, hanem inkább a templomtérhez kapcsolódó oldalkápolnáról volt szó.
