László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

LÁSZLÓ PÉTER: A pápa-ugodi Esterházy uradalom gazdasági szervezete a 18. század első felében

vetkező rosszullét 1753. december 5-én Pozsonyban gróf Erdödy Józsefné házában érte id. Esterházy Ferencet, amelyet környezete olyan súlyosnak ítélt, hogy alig remélte felépülését, s amikor állapota még rosszabbra fordult „Bécsbe stafféta küldetett gróff Ferencért és orvos doktorért"''''- írta titkára Bindesi Benedek János.

81 Egy évre rá, 1754 végén, amikor az idős gróf meghalt aggodalom és bizonytalan légkör uralkodott el birtokain a gazdasági tisztek körében. Akkor inkább Balogh Ferenc régensi megbízatása és az uradalmak új irányítási rendszere keltett nyugtalanságot. De Balogh Ferenc, úgy látszik, ténylegesen nem vette át az irányítást, hanem az ügyeket ezúttal is ifjú gróf Esterházy Ferenc vette kézbe, és pedig nem várt eréllyel és határozottsággal. A nagyvilági előkelő társaságban és művész körökben is forgolódó Ferenc gróf, a Hoftheater éppen leköszönt intendánsa, Bécsnek minden bizonnyal legszeretetreméltóbb embere,

82 birtokain erős kezű, fegyelmet megkövetelő úrnak bizonyult, aki az uradalmi alkalmazottak felé addig szokatlan kemény hangot ütött meg. Akár csak atyja, ő is sűrűn küldözgetett leveleiben elhalmozta utasításaival a pápai prefektust, s részletes beszámolót követelt meg minden ügyben. Elvárta uradalmi tisztjeitől, hogy mindent tegyenek meg a jövedelmezőség növelése érdekében, és semmiféle hanyagságot ne tűrjenek el. Utasította Bittó Józsefet, hogy hivassa össze az uradalom tisztjeit és olvastassa fel előttük, a még atyja által kiadott Instrukciót, és figyelmeztesse őket, hogy azt pontról pontra tartsák be. Visszamenőleg is átvizsgálta a számadásokat és meg kívánta szüntetni azt a gyakorlatot, mely szerint a számtartó és a kasznár éves és negyedéves extractusaikat szinte minden alkalommal több hetes késéssel készítették csak el „... mert ha el nem készítik (azokat), a' Tisztségekben változást fogok tenni, mivel a' rendetlenséget egyáltallyában nem szenvedhetem, hanem mindeneket jó rendben kívánok tartani" - írta Bittó Józsefnek Pápára 1755. október 26-án.

83 én az Hlyen tunya, és hébe-hóba való szolgálathoz nem szoktam; egyszer, a midőn fsefnki meg sem gondollya, oda érkezem, és ollyan [dis]ositiot fogok tenni, hogy csak elhűlnek belé." - fenyegetőzött 1756. február 10-én.

84 Ifjú Esterházy Ferenc egyrészt - legalábbis ami a jövedelmek növelését illeti elvárt tisztjeitől bizonyos önállóságot, máskor, más ügyekben pedig rendkívül határozottan megtiltja a prefektusnak, hogy tudta nélkül bármiben is döntsön. Amikor 1755-ben a pálinkfőző bérletét Philep Jakab zsidó 100 forinttal kívánta megemelni, a gróf szemrehányást tett Bittó Józsefnek, hogy ennek értelmében az új szeződést már rég el kellett volna készíteni: „/.../ de csudálom, hogy az Hlyeién melioratiorúl /: a' mely már régen meglehetett volna :/ magamnak kell gondolkoznom; holott a' Tiszttartónak kötelessége volna azon iparkodni, mi úttal, és móddal lehessen az uraság jövedelmét szaporítani. "

8 Más esetben viszont éppen azt rótta fel Esterházy Ferenc Bittó Józsefnek, hogy tudta és előzetes engedélye nélkül, túl gyorsan is, intézkedett. „Emellett ép [nem] esik kedvem szerént, hogy Kglmed a tiszltekét] mind a többi között Forstmaister Pintér Mfihályt] hírem nélkül leteszi; ha ezt üdvözült Atyám [uram alatt] szokta is cselekdeni, már én meg nem engefdem] [...] és bár Pintér Mihály meg-érdemletten /.../ [néjkem meg köllött volna jelenteni, és az én renfdelésemtől] köllött volna várni; Kgled mindeneket csak propria authoritate akar cselekedni;! •••] Ennek utána pedig legkissebb tisztet is hírem, s 81 Bindesi Benedek János levele Bittó Józsefnek. Pozsony. 1753. december 15. GEKM ltsz.: 75.109.11. 82 BERÉNYI 2000. 30. Vö. Gr. SZÉCSEN 1877. 53. 83 Ifjú gróf Esterházy Ferenc levele Bittó Józsefhez. GEKM ltsz.: 75.111.6. 84 Ifjú gróf Esterházy Ferenc levele Bittóhoz. GEKM ltsz.: 75.1 12.6. s> Ifjú gróf Esterházy Ferenc levele Bittóhoz. Bécs, 1755. november 21. GEKM ltsz.: 75.111.10.