László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

TÓTH G. PÉTER: Emberevők - Törökverők. A magyarokról kialakított sztereotip képek és a vég vidéki lakomák kérdése

most megtámadta, Magyarországon vagy másutt." A legkorábbi szemtanúk által készített beszámolók (newsletter) általában várorstromokról és csatákról számoltak be, melyekben hitelesen tudósították az európai közvéleményt a magyarországi eseményekről. Az első igazán hitelesnek mondható brit jelentés Sir Thomas Seymour tollából származik, aki maga is jelen volt Buda 1542. évi ostrománál.

41 Sir Philip Sidney, híres reneszánsz angol költő 1570 körül látogatott el Magyarországra néhány hétre.

4- A magyarok az angol reneszánsz drámákban is feltűntek, mint harcias népek. Robert Greene 1594-ben bemutatott The Tragical Reign of Selimus című darabjában a címszereplő egy helyütt így szól: „Itt a magyar, véres keresztjével, csapásokat oszt, hogy bevegye Belgrádot újra."

43 Az Angliába látogató magyarok gyakran számíthattak az angolok támogatására is, hisz a „magyar" kifejezés a „szűkölködő, kolduló" jelentésárnyalatot kapta a korban, akik rászorulnak a nyugatiak segítségére. 1620-ban Thomas Dekker ezzel kapcsolatban a következőket írta His Dreame című művének ajánlásában: „A könyvek olyanok, mint a magyarok a Szent Pál templomban, akiknek megengedték, hogy mutogassák török történetüket, amit bárki elolvashat. Ök maguk nem kéregetnek; a tábla szövege mindent elmond helyettük."

4 A magyarok tehát gyakran számíthattak a közönség rokonszenvére. A 15. század negyvenes éveitől kezdődően az oszmánok gyors előretörése miatt mind szélesebb körben váltak ismertté a magyarországi események a francia historiográfiában is. Feltűntek a magyar végvidék törökverő hősei, a Hunyadiak, a lovag magyar királyok, Zrínyi Miklós, Thury György is.

43 A francia források a 15. században a pogány török elöl a keresztény Európát védő „Fehér Lovag" (Hunyadi János) majd pedig fia, a nagyhatalmú fejedelem Corvin Mátyás legendáiról zengtek. Jehan de Wavrin, aki rokona, Walerin de Wavrin révén személyes élmények alapján „ismerte" Hunyadi Jánost, így beszélte el a Magyarország vajdájával való találkozást: „eljött meglátogatni Wavrin urat (aki éppen egy fájdalmas betegségtől szenvedett a kabinjában), és akkor magyar módra teljes fegyverzetben volt [...] ami olyan széles volt, hogy ennek okán a mondott Wavrin úr kabinjába belépni nem tudott [...] így aztán távozott, mondván, hogy visszatér majd, ha fegyverzetét levetette magáról."

46 Hunyadi egyébként a francia elbeszélő forrásokban a hitetlenek ellen harcoló hős fehér lovag szerepét jelenítette meg, melynek arche-típusa Nagy Károly személyében körvonalazódott. Ezt a mondai szerepkört későbbi minták is alakították, így például III. Frigyes uralkodó életmüve.

47 A pogány-ellen küzdő Magyarország, mint a „kereszténység védőpajzsa" kép egyébként a 15. század közepén kristályosodhatott ki, amikor a Szentföld immár véglegesen, Jeruzsálem pedig a közelmúltban veszett el a kereszténység számára. A biblikus kontextusban feltűnő magyar hősök a nyugatiak szemében a kereszténység legfőbb vé41 Gömöri, Magyarok angol szemmel, 9-11. 42 Malcolm William Wallace, The Life of Sir Philip Sidney. (Cambridge: University Press, 1915) Reprint 1967. 3 Robert Greene, The Tragical Reign of Selimus. ... A play reclaimed for Robert Greene ... ed. Alexander B. Grosart. (London: Aldine, 1898) idézi Gömöri, Magyarok angol szemmel, 9. 44 Dekker his Dreame. In which, beeing rapt with a poeticall enthusiasme, the great volumes of Heauen and Hell to him were opened, in which he read many wonderfull things. (London: Nicholas Okes: 1620) 4. Reprinted from the rare edition of 1620. Edited by James O. Halliwell (London, Thomas Richards, 1860) idézi Gömöri, Magyarok angol szemmel, 9. 45 Revel, Idegen tükörben, 77.; Csernus, A középkori francia nyelvű történetírás, 215. 46 Csernus, A középkori francia nyelvű történetírás, 220. Csernus Sándor fordítása. 47 Csernus, A középkori francia nyelvű történetírás, 234.