László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

NAGY ISTVÁN: A pápai ütközet 1809. június 12-én

gonyosai csatározva követték őket, de nem okoztak komolyabb veszteséget a magyarok­nak. 49 Ugyanezen a napon kezdte meg János főherceg főereje Körmendről a visszavonu­lást. 50 Érthetetlen, hogy János miért nem gondoskodott a sárvári Rába-híd megerősítésé­ről, pedig ez volt az egyetlen hely Pápáig, ahol a franciákat kisebb veszteségek árán fel lehetett volna tartani. Ennek egyenes következménye lett, hogy amikor a hidat védő gyenge erőket Lauriston tábornok vezetésével június 8-án badeni és francia csapatok tá­madták meg, a szintén magyar csapatokból álló különítménynek vissza kellett vonulni. Grouchy 8-án, miközben Geramb csapatait üldözte, a hídvégi hidat is hatalmába kerítet­te. 51 Ezzel a franciáknak sikerült áttörni a Rába-vonalat, miáltal János főherceg serege nehéz helyzetbe került. A Belső-Ausztriai Hadsereg nehéz éjjeli menetek 5 " után 9-én érkezett Tüskevárra, és a következő nap is ott maradt. Az éjjeli menetekben kifáradt csapatoknak szüksége volt pihenőnapra. A pihenő hadsereg biztosítására Gógánfától Karakóig császári-királyi huszárokból és nemesi felkelő lovasságból határőrgyalogság támogatásával biztosítóvo­nalat hoztak létre. A Marcal vonalát használták az állás megerősítésére. Ettől a vonaltól északi irányban szintén a Marcalt követve a nemesi felkelő csapatok biztosították a győri utat. Mersevát-Külsővat térségében a Pápa központtal állomásozó somogyi lovasezred különítményei, ettől északabbra, Marcaltötöl Győrig a győri nemesi felkelő tábor csapa­tai állomásoztak. Június 9-én Mecséry altábornagy vezetésével József nádor parancsára három gyalogoszászlóalj, és három lovasosztály vonult Tétre. Mecsérynek a térségben állomásozó csapatokat 53 (köztük a somogyi lovasezredet) is alárendelték, így ereje öt zászlóaljra, és tíz lovasosztályra nőtt. 54 A Marcal-vonal védelmének problémája az volt, hogy a Marcalon legtöbb helyen híd nélkül is át lehetett kelni. Sokkal helyesebb lett volna tehát a Rábát védeni, de ezt elmulasztották. Mindezek mellett a hibát tetézte, hogy a francia hadsereg várható felvo­nulási irányában fekvő külsövati átkelőt csak gyenge lovasosztagok tartották megszállva. A francia Colbert-könnyűlovasdandár 20. lovasvadász-ezrede június 9-én megszállta Mersevátot, 55 és szórványos járőrharcot vívott a somogyi lovasokkal. A franciák továbbra is János figyelmének elterelésén fáradoztak - sikeresen. Jú­nius 9-étől Sahuc és Colbert könnyülovassága, és Grouchy dragonyosai erőteljes táma­dást indítottak Gógánfa és Karakó ellen, amelyet a magyar lovasság csak hatalmas ne­hézségek, és érzékeny veszteség árán tudott visszaszorítani. 56 Montbrun folyamatosan demonstrált Győrrel szemben, a Csallóközben harcoló Lasalle-könnyülovashadosztály pedig fokozta keleti irányú felderítő-tevékenységét. A franciák még a Mersevátnál lévő 20. lovas vadászezred zömét is kivonták a figyelemelterelés céljából. 4I) Grouchy 29. 50 Bodnár 38. 51 Grouchy 30. s: Katonailag semmi sem indokolta az éjjeli meneteket, és nem is sikerült megnyugtató okot találni arra, hogy János miért alkalmazta ezt a ritkán használt módszert. Hormayr munkájában, amely János főherceg „védőbe­széde" szemérmesen elhallgatja az éjjeli menetek okál, és csak tényüket közli. 53 Kazáry 42. 54 Kisfaludy 111. 55 Wöber 11. 56 Du Casse 263-264.

Next

/
Thumbnails
Contents