László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

NAGY ISTVÁN: A pápai ütközet 1809. június 12-én

János főhercegnek mindezek mellett szerencséje volt. Eugène Beauharnais 9-én úgy értékelte a helyzetet, hogy nincs esélye Pápát előbb elfoglalni, mint János főherceg, ezért másnapra Sárvárnál álló csapatainak pihenőnapot engedélyezett.

57 A pihenőnapra hadseregének mindenképpen szüksége volt. Ennek ellenére, ha Eugène 10-én folytatja az előrenyomulást, június 12-én Pápánál bekeríthette volna János seregét. Június 10-én - mivel mindkét hadsereg zöme pihent - a Marcal mentén heves elővéd-csatározásokat hozott. A magyar lovasság minden erejét megfeszítve tudott csak ellenállni. A Karakó és Dabróka mellett vívott harcok során a pesti nemesi felkelő lovasezred parancsnoka, Gosztonyi János ezredeskapitány is fogságba esett, de csapatai végső erőfeszítéssel, egy hősies rohammal kiszabadították.

38 János főherceg és táborkara meglehetős közönnyel viseltetett a harcok iránt, nem küldött erősítést a harcoló csapatoknak, így azok túlerő ellen voltak kénytelenek küzdeni. János főherceg a győri csatáról írt jelentésében elítélően szólt a nemesi felkelő hadakról.

59 Arról azonban megfeledkezett, hogy a június 10-i és 11-i harcokban a veszprémi és a pesti lovasezredek a 2. József-, és az 5. Ott-huszárezreddel vállvetve milyen hősiességet tanúsítottak.

00 Június 11-én János főherceg végre határozott a visszavonulás folytatásáról. Ezt azonban a csapatok nem a reggel folyamán, hanem csak főzés után, 11 óra körül kezdték meg. Ezt az időt a Karakónál harcoló Andrássy-dandár katonái kénytelenek voltak végigszenvedni. A magyar katonák csak további érzékeny veszteségek mellett tudták viszszatartani az ellenséget, és végig figyelemreméltó teljesítményt mutattak. Az egész hadjáratra jellemző módon a katonák hősiesen, gyakran már a józan észt meghaladó fanatikussággal harcoltak. A franciáknak sokkal nehezebb dolguk lett volna, ha a hadvezetés a katonák erőfeszítéseit nem forgácsolja szét az elkerülhető hadvezetési hibák korrigálására. A Belső-Ausztriai Hadsereg csapatai a késő esti órákban érkeztek meg Pápára.

61 A város Tét felé eső kijáratánál, a győri út két oldalán táboroztak le a csapatok. Az Andrássy-dandár folyamatosan harcolva vonult vissza, és Pápa déli-délnyugati oldalán Tapolcafő-Kéttornyúlak-Dáka-Borsosgyőr-Mátyusháza vonalon állt meg. Pápa nyugati oldalát, a francia főerő érkezésének irányában a somogyi lovasezred biztosította.

62 A hadsereg vezetése Pápán az Esterházy-kastélyban kapott szállást.

63 Ide érkezett József nádor is, aki a nemesi felkelők felelt parancsnokolt.

64 57 Bodnár 41. 58 Kisfaludy 108-109. 59 János főherceg nyíltan ellenszenvvel viseltetett a magyarok iránt. József nádorra is neheztelt, mert József védelmébe vette a magyarokat, megértette az ország problémáit, és azon munkálkodott, hogy jót tegyen. 60 Gömöry 93. 61 Kapossy 86. 62 József nádor 487-488. 63 História Domus 84. 64 Érdekes helytörténeti vonatkozása a nemesi felkelésnek, hogy a dunántúli református kerület pénzt gyűjtött a nemesi felkelők segélyére. A pénzt Torkos Jakab pápai prédikátornak kellett volna átadni József nádor részére, amikor a nádor Pápára érkezik. A gyors francia előrenyomulás miatt a tervezett pénz még nem gyűlt össze, így Torkos nem adhatta át. Az év folyamán az összegyűlt pénzt 1810-ben „a" Bankó Czédulák száma kisebbítésére Ö Királyi Felségnek Representatio mellett mély alázatossággal'" ajánlották fel. DRliL 1. l./a. Közgyűlési Jegyzőkönyvek 1810 6.p.