László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)
NAGY ISTVÁN: A pápai ütközet 1809. június 12-én
2. A magyarországi hadjárat vázlata Nehéz helyzetben van az a kutató, aki röviden össze akarja foglalni a hadjárat eseményeit. Hatalmas mennyiségű forrás áll rendelkezésre, a szakirodalom is bőséges. E még önmagában örömteljes dolog lenne. Csakhogy az elsődleges forrásanyag franciákra vonatkozó része francia levéltárakban rejtőzik, felkutatása és feldolgozása ezért meglehetősen nehéz. Eddig magyar kutató nem kutatta ezt az anyagot. Talán ez okozhatja, hogy a szakirodalom franciákra vonatkozó részei nagyon hiányosak, pontatlanok. Több magyar szerző is tett kísérletet a hadjárat feldolgozására, de ezek a kísérletek meglehetősen egyoldalúakra sikeredtek. A legnagyobb - általánosan felbukkanó - hiba a francia hadsereg létszámának helytelen meghatározása. A császárikirályi és magyar seregek kudarcát jelentős francia erőfölénynek, főként tüzérségi fölénynek tulajdonították, ez pedig nem felel meg a valóságnak. A hiba kiküszöbölésére ma már van mód a külföldi szakirodalom tanulmányozásával. Ezekben a szerzők feldolgozták a francia forrásokat is, így sokkal pontosabb képet kaphatunk a francia hadmozdulatokról. 13 2. 1. Bevezető harcok, hadjárati tervek A francia fősereg asperni veresége arra kényszerítette Napóleont, hogy minden számításba vehető erőt összevonjon a Dunán való átkeléshez. 1 " 4 Emellett fontosnak tartotta, hogy megakadályozza Károly főherceget, hogy erősítést vonjon magához. A francia Itáliai Hadsereg 13 május közepére kiszorította az osztrák BelsőAusztriai Hadsereget 16 Itália területéről. Napoleon parancsa értelmében Eugène Beauharnais, a francia hadsereg parancsnoka Bécs irányába, a fősereg felé vezette csapatait. 17 Útközben május 26-án St. Michael 18 mellett megsemmisítette Franz Jellachich tábornok fele részben magyar katonákból álló hadosztályát, és június első napjaiban érkezett Bécsújhelyre. Itt kapta Napoleon parancsát, hogy nyomuljon előre Győr irányába, hogy megakadályozza a Belső-Ausztriai Hadsereget Károlyhoz. való csatlakozásában. 19 János főherceg az osztrák sereggel június első két napján érkezett Körmendre. 20 Az előzetes intézkedések nyomán hadserege jelentős utánpótlást kapott, így elérte a 19 n A leginkább célravezető a francia források közvetlen tanulmányozása lenne, de ez nagy anyagi ráfordítást igényelne. 14 Saski 3. kötet 43. 15 A francia (és vele szövetséges itáliai, lengyel és német) haderőt az 1809-es háborúban Napoleon három részre osztotta. A Németországi Hadsereg személyes parancsnoksága alatt a Duna völgyében harcolt, az Itáliai Hadsereg Eugène Beauharnais alkirály alatt Itáliába, Belső-Ausztriában, Magyarországon, végül Bécs alatt, a Lengyelországi Hadsereg Józef Poniatowski hadosztálytábornok alatt a Varsói Hercegségben és Galíciában. 16 Az osztrák haderő a háborúban három részre oszlott. A fősereg Károly főherceg generalisszimusz alatt a Duna völgyében, a Belső-Ausztriai Hadsereg János főherceg alatt Itáliában, Belső-Ausztriában, és Magyarországon, a 7. hadtest a Varsói Hercegségben és Galíciában harcolt. 17 Eugène Beauharnais Napoleon első felesége. Josephine de Beauharnais első házasságából származó fia volt. Napoleon személyesen nevelte a fiút, és 1809-ben alkalmazta először hadseregparancsnokként. Tanulmányomban - igazodva a nemzetközi szakirodalomhoz - Eugéne-nek nevezem. 18 Wagner 7-42. '"Zech70. 2,1 Veress 1984 367.
