László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)
NAGY ISTVÁN: A pápai ütközet 1809. június 12-én
ezer főt. Károly főherceg arra utasította Jánost, hogy seregével csatlakozzon a Morvamezőn álló fősereghez. Erre a menetre a Pápa-Györ-Pozsony (átkelés a Dunán) útvonalat javasolta, de ha ez nem kivihető, akkor Győrbői Komáromon keresztül kerülővel kellett menetelni. Károly elvetette János Graz felmentésére irányuló tervét. 21 A csapatok részleges feltöltése és pihenése után a Belső-Ausztriai Hadsereg a hozzá folyamatosan csatlakozó nemesi felkelő 22 csapatokkal június 7-én indult el Győr általános irányába. A menet biztosítására Szombathelyen, Sárváron és Pápán kisebb különítmények álltak fel. Pápa biztosítására József nádor a somogyi lovasezredet küldte ki Pászthory ezredeskapitány parancsnoksága alatt. A francia hadsereg első csapatai május 12-én lépték át a magyar határt Pozsony térségében. A pozsonyi hídfő hadászati fontosságát a Dunán való kiváló átkelési lehetőség adta. A hídfőt a franciák több alkalommal (június 1-én, június 3-án) megkísérelték elfoglalni, de nem jártak sikerrel, mert a hídfőt védő csapatok hősiesen ellenálltak. 23 Napoleon parancsára a Magyarország elleni támadás főirányában, SopronKőszeg-Szombathely térségében május utolsó napjaiban jelentek meg a franciák. 24 Lauriston tábornok vezetésével a Colbert-könnyűlovasdandár, és a badeni Harrantgyalogosdandár csapatai élénk felderítö-tevékenységbe kezdtek. János főherceg szombathelyi különítménye ellenállt, és Sopronba szorította vissza a francia lovasságot. Napoleon június 4-én adott parancsot Eugéne-nek, hogy hadseregével, és a Németországi Hadseregtől neki alárendelt csapatokkal 23 indítson támadást Magyarország ellen. A feladat adott volt: meg kellett akadályozni, hogy János főherceg hadserege csatlakozzon a Morvamezőn táborozó fősereghez. A francia csapatok három irányból indították meg támadásukat. A centrumban, Wiener-Neustadt felöl Eugène személyes vezetése alatt az Itáliai Hadsereg zöme vonult fel. Az oszlop élén Grouchy tábornok haladt saját dragonyosaival" és Sahuc könnyülovasaival, őket támogatta Lauriston a badeni dandárral és Colbert lovasságával. A gyalogsági zöm (Seras, Durutte) felett Grenier tábornok parancsnokolt, míg a hadsereg tartalékát (Pacthod, Severoli, Itáliai Gárda) Eugène személyesen irányította. Támadásuk iránya Sopron-Szombathely-Sárvár-Pápa volt. 27 A centrumot balról, Bruck irányából a Németországi Hadsereg 3. hadtestétől Eugéne-nek alárendelt Montbrun-könnyűlovas-hadosztály támogatta. 28 Elsődleges feladata a centrum szárnyának védelme volt a nagyszámú felkelő lovasság portyáitól. 21 Bodnár 39. " A nemesi felkelést az 1808. évi 2. tc. alapján királyi (nádori) levéllel (a veszprémi nemesekhez írott levél: VemL IV. L/f. 1. XVI. 106.) hirdették meg. 21 Schikofszky 159. vö.: Pressburg 15.; Bianchi 22. 24 Kosáry 116-1 17. 25 Montbrun-könyülovas-hadosztály (csak a Jaquinot-lovasdandár vett részt a hadjáratban, mert a hadosztály másik dandára - Pajol tábornoké ( I 1. és a 12. lovasvadászezred) - Bécs mellett maradt), valamint a Lauristonkülönítmény (Colbert-könnyülovasdandár és a badeni Harrant-gyalogosdandár). A Magyarországon harcoló többi francia egység (Lasalle-könnyülovas-hadosztály, Friant-gyalogoshadosztály, és több kisebb egység) megmaradt a Németországi Hadsereg kötelékében. 2fi A dragonyoshadosztály parancsnoka Grouchy hadosztálytábornok volt. Június 5-e után Grouchy-nak rendelték alá a Sahuc-könnyülovashadosztályt, 9-én a Colbert-könnyülovasdandárt. Ekkor a dragonyoshadosztály vezetéséti Guérin dandártábornok vette át. A győri csatában Grouchy ismét saját hadosztályát vezette. 27 Du Casse 262-263. 28 Stutterheim 171.
