László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

NAGY ISTVÁN: A pápai ütközet 1809. június 12-én

színtéren a franciák május 12-én elfoglalták Bécset, az itáliai hadszíntéren pedig május 8-án a Piave mellett legyőzték az Itáliába János főherceg parancsnoksága alatt betörő osztrák hadsereget.

8 Napoleon dunai átkelési kísérletét Károly főherceg május 21-22-én az asperni csatában visszaverte,

9 ami Napóleont arra kényszerítette, hogy átkelését sokkal alaposabban készítse elő, és megakadályozza az osztrákokat, hogy nagyobb erőt vonjanak Károly csapatainak támogatására. Ez utóbbi kapcsán került sor a magyarországi hadjáratra.

10 A napóleoni háborúk történetének csupán egyik kis részletét képezi az 1809-es magyarországi hadjárat. A Petőfi Sándor által megénekelt győri csata nem az egyetlen fegyveres összecsapás volt 1809-ben a Magyar Királyság területén. Az a kéthetes hadjárat, amely a győri csatával végződött kisebb-nagyobb összecsapások egész sorát foglalta magába, melyek közül kimagaslik a pápai ütközet. A hadjáratot Napoleon kezdeményezte, hogy megakadályozza János főherceg Itáliából Magyarországon keresztül visszavonuló hadseregét, hogy csatlakozzon Károly főherceg főseregéhez, amely a Morvamezőn állt. Ezzel Napoleon kedvező erőviszonyokat akart teremteni az újabb átkeléshez." Tanulmányomban a magyarországi hadjárat egyik legjelentősebb hadászati eseményét, a pápai ütközetet mutatom be. Az ütközet nem ragadható ki a hadjárat eseményeinek sorából, jelentőségének megértéséhez a hadászati eseményeket ismerni kell. Ezért meg kell rajzolnom a hadjárat ívét, az események mozgatórugóit, és csak ezután térhetek rá az ütközet egyes eseményeire. Az ütközetet kizárólag katonai szempontból vizsgálom, ezért csak június 12-e eseményeit mutatom be harcászati részletességgel.

12 Nem térek tehát ki a polgári lakosságot, a várost ért sérelmekre, csak ott, ahol az a katonai eseményeket befolyásolta. Az események pontos lokalizálásához szükséges megvizsgálni Pápa városának katonai objektumaiban történt 18. századi jelentős változásokat, a vár, és a városfalak átalakulását. Ezek segítségével nagyon pontosan meg lehet határozni az események helyszínét. A tanulmány befejező részében kitekintést nyújtok a hadjárat és a háború későbbi eseményeire. 8 Vignolle 97. '' Kriege IV. kötet vö.: Mayerhoffer 72-90. ill. Saski 3. kötet. 10 Schnaidawind 267. " Mayerhoffer 70-71. 12 A pápai ütközet elnevezéssel ilyen formában az ütközet második szakaszát, tehát a franciák Pápa elleni támadását illették mindeddig. Tanulmányomban ezt a kifejezést átértékelem, és a 12-én egész nap folyó harcokra alkalmazom. Az ütközet tere így Pápa közvetlen körzetéről a Szalóktól (mai Nemesszalők) Gyarmatig tartó földrajzi tér.