László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)

TÓTH PÉTER: A lázadók teste és az árulók büntetése. A pápai vallon zsoldosok kivégzése és a megtorlás hóhértechnológiájának kultúrtörténeti emlékei

kai , illetve 1785-ben a Horea és Kloska féle felkelés vezéreivel szemben. Az oravicai-rusovai bányakamara-uradalom ítélőszéke 1782. szeptember 14-én ítélte el és töretett kerékbe Poninczala Máté és Rédei Vinu napszámosokat rablógyilkosságért, majd elrendelte holttestük és levágott fejük kerékrevetését is.

61 1785. január 17-én Markó János rablógyilkost a Zala megyei törvényszék a királyi tiltó rendelet ellenére halálra ítélte és kerékbetörte. 1814-ben Aggá Ferenc haramia gyilkosra a Festeticsúriszék ügyésze kerékbetörést kért, de a bíróság végül kötélre ítélte. " Az utolsó nyilvános kerékbetörést a Bánátban, Krassó megye területén hajtották végre 38 haramián, 1827-ben.

6

' A magyarországi területeken a nyilvánosan, élő emberen és súlyosbítással (fejtől a lábig) végrehajtott kerékbetörés az 1780-as évek végére eltűnt. Az 1790-es évekig még alkalmazták elrettentésül a halál utáni kerékbetörést vagy a testrészek kerékrevetését, de később már e helyett is csak az akasztást és a pallossal történő fővételt gyakorolták. 4.2. A föld: a test a kutyák és a férgek tápláléka "némellyek az gonosz fene ebektől, mellyek elébb meg ehesztettenek elevenen elszaggattatnának " (Istvánffyj 4.2.1. Társakkal megétetés: Istvánffy Miklós krónikájában számol be arról, hogy Dózsa György mintegy negyven közvetlen hívét a parasztháború megtorlói sötét börtönbe zárták, és tizenöt napig éheztették, hogy végül "már akik közülök oly hosszú idő múlva is életben maradtak, az éhségtől elcsigázva, a még élő és lélegző Györgynek félig megsütött húsából egyenek és azt lenyeljék. De abból a negyven szerencsétlen emberből csak kilenc élt még, a többiek az éhségtől elsorvadva elpusztultak. [...] György sem nem sírt, sem nem jajgatott, sem nem félt. Csak ezeket gyalázva, mert ő nevelte őket, kutyakölyköknek nevezte, s azután elhallgatott. " (Juhász László fordítása)

64 Márki Sándor, Dózsa György életrajzírója szerint az emberevés elbeszélő motívumának hitelességét oklevelek is megerősítik, hiszen egy 1514. évi július 29-i olasz levél szerint hívei ettek Dózsa testéből, egy augusztus 14-i levél szerint viszont vérét megcsapolva azt kínálták megivasra. Ezt a motívumot a kortárs Janus Vitalis, Taurinus, Jovius és Brutus krónikaírók is említették. A kivégzési jelenetet megörökítő "Affrur" röplapok 1514. évi címlapján is szerepel a testbe harapás motívuma.

65 Ha mindezeket a krónikaírók túlzásainak is tartjuk, beszédes a Dózsának tulajdonított mondat, mely szerint "kutya kölykeknek" nevezte a testéből lakmározó sorstársait. A 59 Puskás-Végh 1998. 60 Geréb 1950. 61 Hajdú 1985: 118. "

2 Káilay 1985: 270. 63 Hajdú 1985: 118. "

4 Istvánffy, V. Könyv, 66. 61 Márki 1913: 491.