László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
TÓTH PÉTER: A lázadók teste és az árulók büntetése. A pápai vallon zsoldosok kivégzése és a megtorlás hóhértechnológiájának kultúrtörténeti emlékei
4.1. A levegő: a test a madarak tápláléka 4.1.1. Horogravetés A horogravetés eszköze akasztófához hasonlatos; gerendákból ácsolt, magas, karos faoszlop, karjából kiálló erős, vas horoggal. Az oszlop leginkább a gémeskutak emelőszerkezetéhez volt hasonlatos. Erre a karos faoszlopra függesztették az elítéltet, akinek mellkasán, hátán vagy gyomrán horgot vertek keresztül. A horogravetett lassú, "kínos halált" halt, amit előzőleg "sütögetéssel" is súlyosbíthattak. A horogravetést a karóbahúzáshoz és a kerékbetöréshez hasonlóan elsősorban az útonállókkal, rablógyilkosokkal, lázadó parasztokkal vagy a törökkői cimborálókkal, "pribékekkel" szemben alkalmazták. 1648-ban egy keresztényből törökké lett, és később gyerekkereskedelemmel foglalkozó asszonyt ítélt a korponai haditörvényszék horogravetésre. Hasonlóan köztörvényes, nyilvános gonosztevő büntetéséről számol be például a Rákóczi család makovicai uradalmának úriszéki jegyzőkönyve. Ez az úriszék gyakran hozott elrettentő és valóban kegyetlen ítéleteket. 1656-ban egy rabló, útonálló ügyét tárgyalta a törvényszék, és az ítéletnek megfelelően a vádlottat kínvallatásnak, tüzes vassal égetésnek vetették alá, majd másoknak példájára horogra akasztották. A kegyetlen büntetés lényegében a gonosztevő áldozatainak fájdalmát vetítette vissza a bűnöző testére, a rabló-gyilkos ugyanis áldozatait gyakran "sütögette" halálra.' 4 A horogravetésnél alkalmazott karos faoszlop egyébként a katonai büntetések egyik meghatározó eszköze volt. A "kikötést" ehhez hasonló eszközzel hajtották végre. Az elítéltet hátrakötött kézzel egy csiga segítségével több méter magasra felhúzták, és hosszabb ideig az oszlopon felfüggesztve hagyták. Másik módja az volt, hogy az elítéltet gúzsba szorítva (kezét-lábát összekötve) húzták fel az oszlopra. Jean Cal lótnak a katonai ítélet végrehajtást bemutató alkotásain ez a büntetésnem szerepel a máglya, az akasztás és a kerékbetörés megjelenítése mellett.' 5 Nem annyira a horogravetés kegyetlenségének művészi ábrázolása, mint inkább a közvélemény tudósítása volt a célja a magyarországi eseményeket krónikái igénnyel bemutató képmetszőknek (Zündt, Zimmermann, Hoefnagel). A Szigetvár 1566. évi ostromát megörökítő Mathias Zündt által készített rézkarcon a karóbahúzás mellett már szerepel a horogravetés képi megjelenítésének motívuma. Ezeknek a metszeteknek a zöme "elbeszélőmódban" készült, tehát az eseményekről rendelkezésre álló információkat egy képen próbálták ábrázolni. A Pika Gáspár és társainak kivégzését megörökítő 1672-es metszeten a karóbahúzás, kerékrevetés, akasztás, lefejezés mellett a horogravetés hóhértechnikai alkalmazásai is látható.' 6 33 Takáts 1915: 326-327. MTA, Kézirattára. Tört. 2. r. fol. 78. Korpona város, 17. századi levelek, No. 82. Korpona, 1648. ápr. 29. "Török Faty" esete. ,4 Varga 1958: 531/924-926. " Dülmen 1990: 8. kép. 36 Varga 1958: 648. Országos Széchényi Könyvtár, Apponyi-gyüjtemény, Metszetek 783.