László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)

VARGA ÉVA TERÉZ: Az utolsó pápai fazekas Kobzi Gyula (1884-1946)

Hat gyermekük közül a harmadik, Károly maradt a műhelyben. Ö 1840-ben született. Március 2-án keresztelték. Keresztszülei Körmendi Péter és Polgár Trézsi voltak.

8 Életéről alig maradt fenn adat. Anyja halála után hamarosan megházasodott: 1875. június 29-én vezette oltárhoz Göttl Rozáliát Négy gyermekük közül Julianna korán elhalt.

9 A többiek a fazekas mesterséget választották, apjuk műhelyében dolgoztak.

10 Sajnos, Károly és István további sorsát nem őrizte meg a családi emlékezet. KOBZI GYULA ÉLETÚTJA Kobzi Gyula 1884. február 25-én született, három nap múlva keresztelték. Keresztszülei Füsti Ferenc és Füsti Erzsébet voltak." Gyermekségét és fiatal éveit apja Zöldfa utca 6. szám alatti házában töltötte. Itt volt a műhely, s az égetőkemence is.

12 A Pápa környékén található agyag jó minőségű, ezért nem kellett messzire menniük. A paraszti használatra szánt edények mellett cserépkályhákat is készítettek. Az ifjú Kobzi apja útmutatásával megtanulta a mesterség minden csínját-bínját, s 1902. július 11 -tol már fazekas-segédi minőségben

1

'' dolgozott apja műhelyében. A pápai vásárokon, piacokon együtt kínálták cserepeiket a fazekasok számára kijelölt árusítóhelyen a Fő téren.

14 "Szívesen jártak vidéki vásárokra és a falvakba cserélni. A bérelt szekérre már este felrakták az edényeket, így kora hajnalban könnyen el tudtak indulni. Sátrat nem használtak. A vásárban a földre rakták ki a portékát Előre került az apraja, mögéjük a nagyobbak, leghátul az egészen nagyok, például lakodalmas fazekak álltak. Vásáron, piacon mindig pénzért kínálták cserépedényeiket. Délután hazafelé az útbaesö falvakban megpróbáltak túladni a megmaradt készleten. Itt nem pénzt kértek, hanem a csere volt szokásban. Gyakran gabona volt az edény ellenértéke. Ilyenkor az edény nagyságától, díszítettségétől függően egyszer, kétszer, esetleg háromszor kellett a kívánt edényt a vevőnek megtöltenie.

15 De cserélni bármivel lehetett. A mester így szerezte meg azt, amire a háztartásában szükség volt. Ha ilyet tudott ajánlani a vevő, máris létrejött az üzlet. Szalonna, tojás, mák, dió, stb. került így a konyhára. A közös munkának sajnos vége szakadt. A családfő, Kobzi Károly 1913-ban elhunyt. A família megpróbálta kiheverni a nagy csapást. Kobzi Gyula dolgozott tovább a műhelyben, de az időközben kitört háború okozta gazdasági nehézségek egyre nehezebbé tették a boldogulást".

16 x "Keresztlevél" anyakönyvi kivonat Pápa, 1943. április 5-én GEKKTNA. Isz. 96.11.2. *

J Halálozási anyakönyv X. 1919-1929. Pápai RK Plébániatemplom 10 Az 1906-os " A Pápai Ipartestület tagjainak névjegyzéke id, és ilj. Kobzi Károlyt, valamint Istvánt említi. Id. 4.SZ. jegyzet " "Keresztlevél" anyakönyvi kivonat Pápa, 1943. július 21. GEKKTNA. Isz.: 95.12.5. 12 Soós Lajosné Kobzi Teréz (1918) szíves közlése. Ma: Világos utca. 13 Kobzi Gyula munkakönyve 4-5 GEKKT NA Isz.: 96.2.1. 14 ÁCS 1994.550.p. 15 Általános volt a fazekasok körében ld.: KRESZ 1991. 558.p. 16 Kobzi Teréz szíves közlése