László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)

LÁSZLÓ PÉTER: A pápa-ugod-devecseri uradalom a 17. század második felében

1. Gróf Esterházy Ferenc Gróf Esterházy Ferenc, Gróf Esterházy Miklós és Nyáry Krisztina legkisebb fia, 1641. január 17-én született Semptén.

2 Miután édesanyja, gyermekágyban pár napra rá, január 22-én meghalt,

3 majd néhány évre rá, 1645-ben Gróf Esterházy Miklós is elhunyt, négyéves korában már árvaságra jutott. Gróf Esterházy Miklós első házasságából, Dersffy Orsolyától született legidősebb fia, István ekkor már nem élt.

4 Amikor 1652. augusztus 26-án gróf Esterházy László az István után következő legidősebb fiú a vezekényi csatában elesett, az akkor 18 éves gróf Esterházy Pál, a későbbi nádor és herceg lett a kiterjedt birtokok örököse. Esterházy Pál külön engedélylyel féltestvérének Istvánnak és a Nyáry Krisztina első házasságából született Thurzó Erzsébetnek a leányát, Gróf Esterházy Orsolyát vette feleségül,

5 így a Nyáry- és a Thurzó-birtokok jelentős része is a családban maradt, s egy kézben összpontosult. Esterházy Pálnak egyetlen életben lévő öccsével, gróf Esterházy Ferenccel kellett csupán az örökségen osztoznia, ha majd eléri a nagykorúságot. Miként már Gróf Esterházy Miklós, ugyanúgy fia, Pál is a birtokok öröklési rendjénél a majoritás híve volt. Ezt Gróf Esterházy Pál, a Fraknón 1664. jnauár 8-án megírt végerendeletéhez 1664. április 25-én csatolt kiegészítésében is megfogalmazta. "Végre hogy meg is tovább exageráljam a maioritást, s persvadeáljam gyermekimnek, hogy a familiák conservátiójára méltó dolog az: vegyenek példát a spanyoroktól (sic!), francziáktól, németektől, s más mindenféle nemzetektől, a kik nagy okossan meglátván miben álljon a familiák conservátiója, találták föl a majoritást; mert az emberi okosság is magával hozza, hogy a jószágoknak egyaránt való eloszlása nem egyéb, hanem a familiák ruinája, légyen ebben példa Magyarország, kiben majd alig találtatik három régi família, a mely mostan is ugy vigeálna hatalommal, mint annak előtte. Bizonyára nem egyéb az oka, hanem csak a jószágoknak sok felé való distractiója. Mert tíz fia lévén egy akárminevő nagy jószággal bíró embernek, halála után ha tíz felé oszlik a jószág, kiki elgondolhatja mi jut egy személyre benne, s hogy ha a tizedik fiúnak megint tíz fia talál lenni, nem hogy méltóságos ur, de köznemes ember is alig lehet végtére belőle. Azt látván szegény üdvözült uram atyám is, testamentumában tött emlékezetet a maioritásról, kit, midőn öcsém Eszterhási 2 A dátumokat illetően a leghitelesebbnek Esterházy' Pálnak a családi naplóba tett bejegyzéseit tekinthetjük. SZILÁGYI 1888. 212. 3 Esterházy Pál a családi naplóbn ezt írja: "Az nagyságos gróf Nyári Krisztina szerelmes asszonyom anyám holt meg die 17. Januarii 1641. harminczhét esztendős korában, gyermekágyában, éffélkor tájban, kit az úr isten nyugosszan az örök életben. Sentén holt meg." SZILÁGYI 1888. 212. De Esterházy Pál másutt viszszaemlékezéseiben viszont ezt írta: "az holott 17 Januarii gyermeke lett, kit Ferencnek körösztöltek; mely gyermekágyában a bábák meghagyván hűlni asszonyom anyámat, die 22 Januarii éjfél tájban meghala szegény anyám." (Eszterházy Pál herceg emlékezései. Ali. lapon. A kismartoni fölevéltárban. Rep. 85.) Ifézi DR.MERÉNYI 1902. 131. 4 Eszterházy István 1641. július 4-én halt meg. SZILÁGYI 1888.213. 5 1652. Október 21 -én kötöttek házasságot. Esterházy Orsolya ekkor csupán 11 éves volt. SZILÁGYI 1888.213.