László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)

LÁSZLÓ PÉTER: A pápa-ugod-devecseri uradalom a 17. század második felében

Ferencz urammal alkuttunk is meg, azon alku szerént helyben is hagytanak más törvénytudó okos emberek. ' A majoritás elvét és gyakorlatát ebben a szellemben, úgy látszik az Esterházycsalád mindvégig fenntartotta. Mint 1664-ben kelt végrendeletében utalt rá, Gróf Esterházy Pál a birtokok felosztását illetően egyességet kötött öccsével gróf Esterházy Ferenccel, aki - ha a 18. életévet vesszük alapul - 1659-ben érte el a nagykorúságot, s hamarosan meg is nősült. Feleségül vette gróf Illésházy Ilonát, akivel 1661. február 13-án kötött házasságot Trencsén várában.

7 Azzal, hogy új családot alapított nyilvánvalóan új, önálló életet kezdett, s így ezt megelőzően, vagy legkésőbb ekkor meg kellett történnie a birtokok elosztásának is. Ezt megerősíti az az adat is, mely szerint 1660. június 1-én még gróf Esterházy Pál adja ki Pápán a pápai bognárok és ácsok céhének oklevelét, s ugyanerre az oklevélre 1661. május 7-én már az új birtokos, gróf Esterházy Ferenc, vezeti rá megerősítését.

8 A Pápán 1661. december 9-én összeült úriszék egyértelműen gróf Esterházy Ferenc bíróságának nevezi magát, s azt írja, hogy a fent nevezett gróf pápai várában ült össze ítékezésre: "Anno 1661. 9. Decembris in sede illustrissimi domini Comitis Francisci Esterházy etc. uti domini magistrátus in arce eiusdem illustrissimi domini Comitis Papensi [...] Tehát 1660 június elején még gróf Esterházy Pál jár el földesúrként a pápai uradalomban, de 1661 májusában már öccse Ferenc, a birtokmegosztásnak eszerint 1660- év második felében kellett megtörténnie. Gróf Esterházy Ferenc megkapta a Dunántúlon Pápa, Ugod, Devecser és Gesztes várakat, a dunáninneni országrészben pedig Sempte várát, azok uradalmával együtt.

10 A gesztesi jószág ugyan csak később 1670-ben csere útján került birtokába." Az új birtokos a pápai várban rendezte be rezidenciáját, s amennyire a régi erődítmény ezt megengedte, igyekezett azt lakhatóvá és kényelmessé tenni. Amikor az 1730-as évek elején a vár felújítására sor került, ezt említve Pongrácz Gáspár pápai plébános ezt írta az épületről 1733-ban megjelent müvében: "Ezt a várat, mivel egykor erősségül, és inkább a szükségesség, mint a gyönörűség, vagy a pompa kedvéért épült - bár egyébként elég tágas, és lakás céljára igen kényelmes volt - most, ebben az időben új formában építik át, [...]" Hozzá kell tenni, hogy az átépítésre a 18. század elején annál is inkább szükség volt, mivel Pápa néhány hónapra másodszor is török kézre került, s amikor a várat 1597. augusztus 20-án visszafoglalták, a lőporraktár felrobbanása következtében súlyosan megrongálódott, bár még 6 DR.MERÉNYI 1911. 155-156. 7 Esterházy Pál a családi naplóban azt írja. hogy a lakodalom 1661. február 7-én volt Trencsén várában. SZILÁGYI 1888. 215. Guzics János, aki Thököly István bizalmasa volt, naplójában viszont ezt jegyezte föl: "Anno 1661. die 13. Februarii. Nuptiae celebratae in Arce Trenchiniensi cum C. Francisco Eszterházy et I. Co[miti]ssa Helena Illésházy." RAKOVSZKY 1889. 444. Abban a dokumentumban, amely Illésházy Hona hozományát sorolja fel szintén ez a dátum szerepe!: '"Az kiknek lakodalmok szolgáltatott Trencsin várában, Ezerhatszáz hatvanegy esztendőben, die 13. Februarii." SZERÉMI 1880. 195. 8 REIZNER 1894-95. 1895. 634. 9 ÚRISZÉK 1958. 615. 10 IVÁNYI 1991.26. " FÜLÖP 1994. 228. 12 IFJ. HERMANN 1999. 33.