László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)

LÁSZLÓ PÉTER: A pápa-ugod-devecseri uradalom a 17. század második felében

ACTA MUSE! PAPENSIS PÁPA! MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 7-1997 LÁSZLÓ PÉTER A PÁPA-UGOD-DEVECSERI URADALOM A 17. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A kiterjedt Esterházy-család ifjabb fraknói grófi ága volt az, amely a pápai uradalmat mintegy három évszázadon át birtokolta, s amely meghatározó szerepet vitt Pápa városának és vidékének történelmében. Ez a szerep minden tekintetben meghatározó volt, s alig lehet kikerülni, bármely, ezen időszakot, és ezen területet érintő történeti, vagy művészettörténeti kérdés feldolgozására is vállalkozunk. Különösen a barokk korszakra érvényes ez a megállapítás, amikor kiterjedt építkezések folytak uradalomszerte, melyeknél művészek és mesteremberek sokaságát foglalkoztatták az Esterházyak, nagyvonalú mecénási tevékenységet folytatva. A művészettörténet talán éppen itt van a leginkább ráutalva a történed és gazdasági háttér ismeretére, jobban mint bármely más stíluskorszak kutatásánál. Viszonylag kevés az olyan tanulmány, amely az uradalomnak a családon belüli birtoklási rendjét dolgozná fel, s pontos felvilágosítást adna arra, hogy az adott korban az Esterházyak közül ki és milyen jogon rendelkezett a birtokok felett. Sok esetben nem tisztázott a birtok gazdálkodási szervezete sem - bár e tárgyban több tanulmány is születetett, de elsősorban a 18. és 19. századi állapotokat tárta fel kellő alapossággal

1

. Sajnos a források sem állnak megfelelő számban ehhez rendelkezésre, hiszen az Esterházy-család pápai levéltára csaknem teljesen elpusztult, s csak néhány töredéke került az Országos Levéltárba, a Veszprém Megyei Levéltárba és a Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeumba. Szerencsétlen módon az Országos Levéltárban lévő anyagnak is éppen ez a része szenvedte el 1956-ban a legnagyobb károkat. így közvetlen forrás híján, sok esetben csak elszórt adatokból és utalásokból lehet összeállítani bizonyos képet. Különösen a 17. század birtokviszonyai feldolgozatlanok még, pedig az Esterházy-család kötődése Pápához és jelenléte a városban talán ebben az időszakban, s főként a 17. század második felében volt a legerősebb. Gróf Esterházy Ferenc (1641-1683) és legidősebb fia Antal (1676-1722) nem csupán birtokaik központjának, de lakóhelyüknek is tekintették Pápát, s hosszabb időn át itt is éltek. 1 Az Esterházy család ifjabb fraknói ágának 18 századi birtoklástörténetét, s a dunántúli uradalmak gazdasági szervezetét, irányítását Fülöp Éva Mária dolgozta föl részletes és alapos tanulmányokban. FÜLÖP 1983 és 1999.