Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában
Ezért 1984. július 2-án megkezdtük a lelőhely feltárását. Az első ásatási évad szeptember 29-én zárult. 55 munkanapot vett igénybe. Ugyanebben az időszakban megkezdtük a lelőhely térképezését, amelyet a következő években pontosítottunk. 28 Többszöri és több évszakban megismételt bejárás után megállapíthattuk, hogy a halomsírmező 73 halmot számlál, s azoktól déli irányban egy kistelep található (4., 6. ábra). 1985. július - augusztusában 28, 1986. május szeptemberében 75, 1987. május - júniusában 23 munkanapot töltöttünk terepen. Összesen 181 munkanapon 9 halomsír teljes és a kistelep kb. 25%-ának feltárását végeztük el. A halmokat negyedelő módszerrel, a kistelepet kutatóárkokkal és szelvényekkel tártuk fel. A kistelepről a fém- és kerémiatöredékek mellett begyűjtésre került minden csont és kő. Az „A" és „K." szelvények közötti tanufal anyagából padló- és omladékszintek szerint malakológiai vizsgálatra kb. 200 kg földmintát szedtünk fel. A kerámiavizsgálatokhoz a kistelepről és környékéről földmintákat gyűjtöttünk. Minimális mennyiségű növényi maradványt csak a kistelepről sikerült megmentenünk. A temetkezésekből igyekeztünk a lehető legteljesebb mértékben a kalcinátumokat is megőrizni. A feltárással párhuzamosan megkezdtük a fém- és kerámialeletek tisztítását, konzerválását és restaurálását. A leltározást 1985-ben hagyományos módon indítottuk cl, majd 1989-től személyi számítógépen folytattuk és 1992-ben fejeztük be. Egyedileg leltározott 11.689 db fém-, kerámia, kő- és csonttárgy. Ezek 143 db dobozban találhatók a pápai múzeum régészeti gyűjteményében. Súlyuk kb. 1144 kg. Közreműködők nélkül 32 e kézirat nem készülhetett volna el, s ebben a formában - gondolok itt a multidiszciplináris lehetőségek kiaknázására - semmiképpen sem. Utóbbinak egyetlen gátja jómagam ásatáskori felkészületlensége volt. Ez azonban talán megbocsájtható, hiszen ez az feltárás volt ,,munkásságom" első nagykiterjedésű, időben is elhúzódó, ugyanakkor anyagiakkal viszonylag jól ellátott régészeti leletmentése. Mindezek ellenérc remélem, hogy szerény eredményeimmel kiegészítiietem, esetleg részben más megvilágításba helyezhetem a Bakony-vidék késő bronzkorának késő halomsíros emlékanyagáról eddig megjelent feldolgozásokat, netán a jövő kutatását is ösztönözhetem, annak figyelmét új irányokra hívhatom fel. 1.3. A lelőhely a tájban A Északi-Bakony Öreg-Bakonynak nevezett kistájának Bakonyjákói-felmedencéje északkeleti, ereszkedő lejtőjén található lelőhelyünk Németbánya község (Veszprém megye, hajdani pápai járás) északi határában, 370-332 m tszf (2-4. ábra) magasságban, vegyes (tölgy, hárs, bükk, gyertyán) erdővel borított területen. A bükk és a gyertyán a területen az újholocén bükk-kor óta (i.e. 2000-800) őshonos, a tölgyek számaránya ekkor már csökken. Meglétüket azonban hitelesen bizonyítja egy turfikálódott és részben faszenük fiatal csertölgy (Quercus sp. cf. cerris L.) makktermése a kistelep legkorábbi periódusából („A" szelvény „G/l" mellett - 15., 24. ábra). A késő szubboreális lehűlés (i.e. 1450 - i.e. 600) a csapadék növekedését, a hőmérsékleti szélsőségek csökkenését hozta magával. A bakonytövi A térképet és felméréseket Oláh József, a Vállalat geodétája készítette, ahogy a szintezéseket és a végleges térképrajzokat is neki köszönhetem. 29 Hauber János (Pápa), Koltai Orsolya (| Bp.) és Újváry Mária (Vác) munkáját e helyütt is köszönöm. 30 Itt szeretném megköszönni az Eötvös József Alapítvány (Budapest) segítségét, hogy pályázatomat támogatta, s így a feldolgozás ilyen módjára az elsők között nyílt lehetőségem az országban. Az alapkonfiguráció továbbfejlesztést 1995-ben az OTKA-nak T 018191 köszönhetem. Először saját, majd DataEase szoftverrel dolgoztam. 31 A malakológiai anyag a gyöngyösi Mátra Múzeumban, a növényi maradványok a keszthelyi Balatoni Múzeumban találhatók. 32 A feldolgozásban az alábbiakban felsorolásra kerülő kollégák voltak segítségemre: Bakos Miklós vegyész (Bp.), T. Biró Katalin régész-geológus (Bp.), Borszéki János vegyész (Veszprém), Füköh Levente malakológus (Gyöngyös), Gyulai Ferenc archaeobotanikus (Bp.), Hertelendi Ede fizikus (Debrecen), Költő László régész-vegyész (Kaposvár), Varga István vegyész (Pápa), Vörös István archaeozoológus (Bp.), K. Zoffmann Zsuzsa antropológus (Bp.). Munkájukat és eredményeik részbeni átengedését e helyütt is nagyon köszönöm. 33 Gyulai F. archaeobotanikus meghatározását ismételten szeretném megköszönni. EKTM RA 1990-91.
