Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában
2. ábra: Késő bronzkori (R BD-Ha B) települések és temetők a Bakonyban és a Balaton-felvidéken (Torma I. 1969. 4. képny.) A — Németbánya-Felsőerdei dűlő Abb. 2: Spätbronzezeitliche (R BzD-Ha B) Siedlungen und Gräberfelder im Bakony und im Balatonoberland (nach I. Torma 1969, Abb. 4) Régészeti feltárás 1973 június 27 : én csak az egyik „halom" területén volt, amely egy 200 x 60 cm-es kutatóárokra szorítkozott és 120 cm-es mélységig hatolt. A szondázást Mithay S. vezette. (A szonda egészét „A" szelvényünkkel megtaláltuk, s azt az ásató is azonosította. - 14., 24. ábra.) Eredménye mindössze két késő bronzkori edény töredékei, kevés állatcsont és vesszőlenyomatos patics. A topográfiai felmérésben nem szereplő halomról (ld. nálunk III/5. halom) helyesen állapította meg, hogy település maradványait rejti. A lelőhely veszélyeztetettségére az hívta fel az ásató figyelmét, hogy a közelében Süveges Gy. németbányai lakos kőbaltatöredéket és kerámiatöredékeket talált a szovjet hadsereg telefonkábel-árkának földjében. Ugyancsak Mitíiay S. volt az, aki a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat (Tapolca) iharkúti üzeme vezetőinek figyelmét felhívta arra, ha a bányaművelés a lelőhely irányába is kiterjed - szükségessé válik a leletmentés, amelyet a Múzeumi törvény szerint a beruházónak kell finanszíroznia. Erre 1984-től került sor, amikor a Vállalat azt tervezte, hogy néhány, a halomsírmező közelében fekvő bauxitlencsét külszíni fejtéssel fog kiaknázni. 27 EKTMRA 925-74.
