Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
A veszprém megyei középkor-kutatás új eredményei - Takács Miklós: Veszprém megye 10-11. századi kerámiája
során is. Ilyen esetekben a lelőkörülmények szinte mindig arra utalnak, hogy az illető edényt babonás célzattal ásták el - benne kisebb állattal, tojással, vasszeggel stb. Mivel a Veszprém Dózsa Gy. úti edény a lelőkörülmények feljegyzése nélkül került múzeumba, a lelőhely jellegének a tisztázása csak egy jövőbeni ásatástól válható. A 10-11. századi kis fazekak - másik nevükön bögrék vagy csuprok - kétfélék lehettek. Vagy a nagyobb fazekak alakját másolták kicsinyített fonnában, hűen követve az előkép arányait is vagy pedig a fazék formáját mintegy összelapítva adták vissza. 83 Azaz, ez utóbbi esetben a magasságuk a közepes nagyságú fazekaknak csak a fele vagy harmada, szélességük viszont azonos. A veszprémi kis fazék (5. tábla 14.) az első csoportba tartozik, azaz nem zömökebb a közepes nagyságú példányoknál. Részletformái, pl. közepesen kihajló peremének kialakítása sem különleges. Ugyanide sorolható továbbá a csetényi bögre peremének töredéke 84 (5. tábla 8.) is, hiszen az is csak annyiban különbözik a közepes nagyságú fazekaktól, hogy nyolc centiméteres szájátmérője egy átlagos fazék ugyanezen méretének nagyjából a fele. A zirci palack (1. tábla 4.) formája jellegzetes, és meglehetősen társtalan a Kárpát-medencei leletanyagban. A 10-11. századra ui. inkább egy hosszúkás, hengeres testű rövid nyakú palackforma volt a jellemző: ilyen került elő pl. a halimbai temető 911. sírjában. 85 A zirci edény teste viszont zömök, kerekded, nyaka pedig elég magas, sőt e magas nyakiészen három halszálkamintával díszített bordát is kialakított az egykori készítő. E fonna egyediségére jellemző, hogy hasonló, magas nyakú palackra csak a 13. századi, fehér színű edények közt ismerek példát. (A zirci edény jellegzetes, hullámvonal-köteges díszítése miatt azonban e párhuzam nem ingathatja meg a 10-11. századi keltezését.) A zirci palacknyak egyedisége minden valószínűség szerint azzal magyarázható, hogy alakja elég jól követi egy feltehetően bizánci készítésű, de a korabeli dalmáciai Horvátországban, pontosabban a Nin-zdrijaci temető 322. sírjában adatolható üvegpalack (1. tábla 2.) nyakrészének a formáját. így a zirci cseiéppalack nyakán látható három borda az üveg előképen három, különböző színű girlandként jelenik meg. A fentebb utalt második zirci palacktöredék (1. tábla 3.) esetében a bizonytalanságot az okozza, hogy bordázott nyakrészéhez igazából a 13. század elejéről kínálkoznak párhuzamok a szomszédos Győr-MosonSopron megyéből. A szájrész belső oldalát viszont hullámvonal-köteggel díszítette készítője, ami jelen tudásunk szerint egy egyértelműen korai díszítmény. A két formai elem időrendje között feszülő ellentétet csak újabb, kísérőleletek alapján keltezett példányok előkerülése döntheti el. Ezek hiányában egyelőre csak feltételesen lehetett e zirci lelőhelyű palacktöredéket a korai Árpádkorba sorolni. A palackkal és bögrével ellentétben szinte semmit sem tudok szólni a harmadik 10-11. századi asztali edényről, a tálról , adathiány miatt. A Veszprém megyei terepbejáiási anyagban ui. csak egyetlen egy, igen apró, alsóörsi peremtől edékről feltételezhető, hogy tál részlete lehetett, a telepfeltárásokról származó kerámiában pedig egyetlen cseréptál sem akadt. A leletanyag ilyen megoszlása azonban feltehetően csak egy szerencsétlen véletlen eredménye lehet. Hiszen tálakat szép számmal sikerült lelni a mái többször is hivatkozott halimbai temetőben. E tényből nézetem szerint nem lenne helyes arra következtetni, hogy a tálat e korban csak sírmellékletként használták volna. E felvetés ui. könnyen cáfolható a Kisalföld telepfeltárásain lelt töredékek segítségével. A 82 Lásd pl. az alábbi, dunántúli leleteket feldolgozó elemzéseket: Sági K.: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei. VMMK 6 (1967) 55-85.; Takács 1993. 10-14. századi... 211-220.; Takács M.: Árpád-kori települési objektumok Kajárpéc-Pokolfadombon. ComArchHung 1993. 207-208. Takács 1996. Formschatz... (sajtó alatt) 84 LDMV Lelt.sz.: 67.70.3. 85 Török 1962. 79. old., 21. ábra 911. Novotny, B.: Vyskum v Pohronskoni Ruskove, okr. Levice. Musaica 20 (1969) 1. ábra 87 Belosevtc, J.: Materijalna kultúra Hrvata od VII do Di stoljeca. Zagreb, 1980. 26. t. 33., 86. t. Takács 1996. Formschatz... (sajtó alatt) E formát a közelmúltban egy másik dolgozatomban elemzetem öszefoglalóan Takács 1996 Formschatz... (sajtó alatt) 90 Török Î962. 65. és 7. ábra 32; 67. és 9. ábra 85., 72. és 14. ábra. 345. stb. 91 Takács 1993. 10-14. századi... 123-126.; Takács 1996. Formschatz... (sajtó alatt)
