Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

A veszprém megyei középkor-kutatás új eredményei - Takács Miklós: Veszprém megye 10-11. századi kerámiája

Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy Veszprém megyében csak a síksági jellegű pápai járásban gyakoribb a cserépbogrács a honfoglalás utáni évszázadban, vagy hogy a Bakonyban illetve a Balatonfelvidéken ezen edénytípus az Arpád-kor későbbi évszázadai folyamán sem vált igazán gyakorivá.

74 így, az általam áttanulmányozott 266 Veszprém megyei, 10-14. századi bográcstöredék túlnyomó többségét (237 darab) a néhai pápai járás területén sikerült gyűjteni Azaz, a feldolgozott bográcstöredékek 89,09%-a került elő a pápai járás területén. Ezen aránnyal kapcsolatosan meg kell jegyeznem, hogy több bizonytalansági tényezőt is magában foglal. Egy pl. az egykor minden valószínűség szerint tíz- vagy százezres nagyságrendben használt cserépüstökhöz képest nevetségesen alacsonynak tűnik a feldolgozott darabok száma. Ennek ellenére is, a fenti arány igencsak kifejezőnek tűnik. A fenti lelethalmazt vizsgálhatjuk továbbá egy másik, időrendi bontásban is. Ez utóbbi szempont szerint csak 5 bográcstöredéket, azaz az összmennyiség 2%-át mertem a 10-11. századba sorolni peremük alakja, illetve a rajtuk feltűnő hullámvonal-köteg díszítés alapján. E furcsa arány azonban nézetem szerint nem annak a következménye, hogy a cserépbogrács használata csak a 11. század vége után terjedt volna el. Könnyen bizonyítható ui. az, hogy a korai időszakban használatos számos bográcstípusnak csak egy része tűnt el a 11-12. század fordulóján. Azaz, egyes „átlagtípusok" ugyanúgy keltezhetők az Arpád-kor korai és középső harmadára. A Veszprém megyei, határozottan korai bográcstöredékek formai jellemzői meglehetősen egységesek. (Az elemzésnek azonban ez esetben is meglehetősen szűk határokat szab a leletanyag töredékes állapota.) A keskeny, többnyire élesen levágott peremből ívelés nélkül indul az egyenes, jellegzetesen ferde állású, és - amennyire a töredékekből meg lehet állapítani - meglehetősen magas oldalfal (9. tábla 4). A leírt formai jellemzők alapján a Pápa környéki 10-11. századi cserépbográcsok közeli rokonságban állnak a Győr, Mosonmagyaróvár valamint Érsekújvár (Nővé Zámky, Szlovákia) környékiekkel.

78 E szoros kapcsolat feltehetően azzal magyarázható, hogy Pápa környéke természetföldrajzi szempontból a Kisalföld déli szélének tekinthető. E szoros formai párhuzamosság tükrében az sem tűnik meglepőnek, hogy az Árpád-kor későbbi századaiban is az ún. kisalföldi műhelykörzetbe

80 sorolhatók nemcsak a Pápa, hanem még a Veszprém környéki bogiácsok is, alakjuk illetve peremformájuk alapján. A főzőedények után sajnos csak egy igen rövid bekezdésben tudom táigyalni az ételek-italok felszolgálására használt ún. asztali edényeket. Az átnézett leletanyagban csak négy vagy öt ilyet leltem: a fentebb már hivatkozott zirci palackon (1. tábla 4.), illetve veszprémi kis fazékon (5. tábla 14.) túl, egy további kis fazék (5. tábla 8.), egy tál igen kicsi, rajzban be sem mutatható peremtöredékét. A számadatban mutatkozó bizonytalanságot pedig az okozza, hogy egy zirci palacknyakat (1. tábla 3.) nem mertem határozottan a 10-11. századinak tekinteni - alább részletezendő okok miatt. A felsoroltak közül a három vagy négy töredékes példány bizonyosan egykori település helyéről származik. Ezzel szemben az ép veszprémi kis fazék előkeriilési körülményei ismeretlenek. Hiánytalan megmaradása miatt vetődhet fel annak a lehetősége, hogy sírmellékletként került földbe, bár ép edényre bukkantak már számos korabeli település feltárása 74 Takács 1986. 1. térkép. E szára a következőképp adódott: 229 db a pápai járás terepbejárásaiból, 8 darab az ugodi vár feltárásából, illetve 27 db a zirci, veszprémi és devecseri járás terepbejárásaiból: Eri - Kelemen - Németh - Torma 1969. 214., 27. tábla 2-3.; Bakay - Kalicz - Sági 1970. 40. és 6. ábra 22-24., 224.; Cs. Dax - Éri - Mithay Palágyl - Torma 1972. 39. és 16. tábla 5-9., 107., 109., 121., 122., 140., 173., 189., 191., 222., 223 227.; 1 db a Zirc-kistemplomi feltárásból; 1 db a Bakonyszentlászló-kesellőhegyi feltárásból: Novákl Gy.: őskori és középkori földvárak és bakonyi Cuha völgyben. VMMK 14 (1979) 54. ábra l. Ezek: Mezőlak - 5.; Marcaltő - 18.; Bakonytamási - 4; Ugod-Vár (Mithay S. feltárása). Eljárásom ez esetben is azonos egy, a Győr környéki leletegyutteseken elvégzett hasonló vizsgálattal: Takács 1993. A kisalföldi.... 447-479. 78 Takács 1986. 10. t. 1., 13. t. 1., 14. t. 2.; Takács 1993. A kisalföldi... 1-6. t.; Takács 1996. Formschatz... (sajtó alatt); Takács A honfoglalás-kori... (sajtó alatt). 79 Takács 1993. 10-14. századi... 17-19. 80 Takács 1986. 34-37; Takács 1993. A kisalföldi... 3. L 1-3., 5. t. 8., 11. t. 2., 5., 12. t. 5.; Takács 1996. Formschatz... (sajtó alatt) 81 Közlése: Cs. Dax - Éri - Mithay - Palágyl - Torma 1972. 26. t. 1.