Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
A veszprém megyei középkor-kutatás új eredményei - Torma Andrea: Botanikai leletek a középkori Pápáról
ACTA MUSEI PAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉR TESÍTŐ 6 - 1996 TORMA ANDREA BOTANIKAI LELETEK A KÖZÉPKORI PÁPÁRÓL Az 1995-96. években Pápán leletmentő ásatások során 3 helyről kerültek elő archeobotanikai leletek, melyeket Ilon Gábor további feldolgozásra a Mezőgazdasági Múzeumba szállított. Az első két próba anyaga a Ha- cai u.-ban feltárt X-XI. századi falu területéről, a harmadik próba a XVI. században épült palánkból származik. 1. próba: Hantai u. C. szelvény 95/1. ház (1995.07.) A ház betöltéséből került elő egy paticsdarab, melynek felületén növénylenyomatok figyelhetők meg. Többnyire különböző fűfélék (Grarnineae) levél- és szárlenyomatait tartalmazza, melyek pontos meghatározása még élő állapotban is nehéz. A patics egyik oldalán 3 db szemtermés „zárvány" (kiemelkedő pozitív forma) volt megfigyelhető. Ezek felszíne sima, a tokiászok erezettségének nyoma nem látható. Méretük és alakjuk alapján termesztett árpától (cf. Hordeum sp.) származnak. A ház területéről, a kavicsos rétegbe nyúló enyhén fekete, humuszos paticsos területről egy őszibarack (Persica vulgaris Mill.) fél csonthéja került elő. Mérete: 20,5 x 16,0 x 5,2 mm A csonthéj alakja a kerekhez közelít, bár szélei töredezettek, felülete is erősebben kopott. A csonthéj felszínén lévő árkok inkább sekélyek. Nem szenült, színe sárgás. 2. próba: Hantai u. 96/1. ház (1996.06.05.) A 96/1. ház betöltéséből egy őszibarack (Persica vulgaris Mill.) csonthéj-maradványa került feltárásra. Mérete: 24,5 x 17,0 x 6,1 mm A fel csonthéj az előbbinél hosszúkásabb, a felületén az árkok mélyebbek. Nem szenült, sárgás színű. Szembetűnő, hogy mindkét őszibarack faszenes rétegből származik, de a csonthéjakon az égés nyoma nem érzékelhető. A hazai éghajlati viszonyok mellett a szerves maradványok leggyakrabban szenült állapotban maradnak fenn. Kutakból, tőzegtelepekről, nedves területekről számíthatunk még jó megtartású nem szenült (szub fosszilis) növény leletekre. A magyarországi archeobotanikai kutatások azonban sírokból is kimutattak szubfosszilis maradványokat (Balatonbcrcny, Mosonszentrnikíós stb.) Ismeretes Tác-Fövenypuszta U. századi településéről hamurétegben feltárt nem szenült gyümölcsmaradványok csoportja is, mely előkerülési körülményeit tekintve hasonló a pápai barackmagokéhoz. Feltételezhető, hogy a hamus faszenes réteg - amelybe utólag kerültek a maradványok - őrizte meg számunkra a növényleleteket. A csonthéjak mérete, arányai, barázdáltsága a hazai IX-XVI. századi őszibarack leletekkel hasonlóságot mutat (1. táblázat) 2 , de egyértelműen elkülöníti a jelenkori, termesztett őszibarackfajtáktól. 1 Sági K. - Füzes M.: A régészeti növénytan alapelemei és néhány módszertani kérdése. Múzeumi módszertani útmutató füzetek. Budapest, 1966. 51. 2 P. Hartyányl B. - Nováld Gy, - Patay Á.: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig. MMMK 1967-68. 5.; P. Hartyányl B. - Novákl Gy. : Növényi mag és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig II. MMMK 1973-74. 23.
