Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

A veszprém megyei középkor-kutatás új eredményei - Torma Andrea: Botanikai leletek a középkori Pápáról

Lelőhely Kor Persica vulgaris méretek/ mm hosszúság szélesség magasság Visegrád-Kir.Palota Kert XV. század 25,0 19,5 13,9 Visegrád-Kir.Palota Kert XV. század 28,7 19,9 15,5 Visegrád-Kir.Palota Keit XV. század 23,1 18,1 14,5 Fonyód-Bélatelep IX-X. század 22,1 16,2 12,7 Fonyód-Bélateiep IX-X. század 25,1 19,4 15,6 Fonyód-Bélatelep IX-X. század 16,4 12,7 9,8 Kőszeg-Vár XVI. század 29,0 22,0 Bp.Úri U.40. Xm-XIV.század 21,2 18,3 8,1 fél Hollókő-Vár XVI-XVB.század 21,8 17,3 13,5 Gyöngyöspata XVIII.század 34,1 22,3 14,7 Gyöngyöspata XVIII. század 26,1 21,2 15,0 Tabelle 1: Meßwerte der in Ungarn gefundenen Pfirsischreste aus dem 9-1°. Jahrhundert 3. próba: Deák Ferenc u. 8 - Palánk (1995.05.06.) A leletmentő ásatások során a palánk gerendaszintjében és az alsó, vastag szalmás feltöltésben gyümölcsmaradványokat is találtak. Ezeket és a szalmás rétegből vett 1 zacskó mintát kaptam meg további vizsgálatra. A növényi maradványok kora - a régészeti leletek és a palánk építési periódusai ismeretében - a XVI. századra datálható. Az erősen összetömörödött szalmás, humuszos anyagból szitasoron való átiszapolással nyertem ki a növényleleteket. A jelentős mennyiségű szalmatöredéken kívül ágdarabokat, növényi mag- és termésleleteket is tartalmazott a minta. Összesen 37 fajhoz, illetve tax ónhoz tartozó maradványt sikerült identifikálni (2. táblázat). A leletek többsége szubfosszilis állapotban, a tőzegtelepek és kutak maradványaihoz hasonlóan őrződtek meg. A konzerválódás egyik oka, hogy nagy mennyiségű vizet tailalmazó környezetben maradtak fenn (talajvízhez közel), így a vízzel való telítődés megakadályozta, hogy az oxigén kapcsolatba lépjen az anyaggal. Valójában tehát az oxigénmentes (anaerob) környezet őrizte meg a leleteket. A szenült búza és fogas galambbegy maradványa már égett állapotban kerülhetett a palánk betöltésébe. A leletek egy része a kultúrflórából származik. A szántóföldi gabona- és gabonapótló növények termesztésére utaló búza és köles csak igen alacsony egyedszámmal szerepel a próbában, de jelenlétük bizonyítja felhasználásukat. Sokkal jelentősebb arányban képviseltek a különböző gyümölcsök maradványai (dió, barack, alma, szölö), ami a helyi kertkultúrára utal.