Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában
A figyelemre érdemes edénytöredékek leírása: 1. Urnafazék, tölcséres szájú, kívül-belül szürke, fv = 0,7 cm, lsz. 80.9.13. (XVIII. t. 8.) 2. Tál (?), felálló bütyökfules válltöredéke, kívül fényezett szürke, belül vörösbarna, fv = 0,5 cm, lsz. 80.9.6. (XVIII. t. 6.) 3. Urna (vagy tál ?) oldaltöredéke, kívül-behil fekete, fényezett, ferdén fazettált, fv = 0,6 cm, lsz. 80.9.11. (XVm. 19.) 4. Tál, behúzott peremű, kívül-belül fekete, fényezett, fv = 0,6 cm, lsz. 80.9.14. (XVIII. t. 10.) 5. Bögre, kívül-belül fekete, fényezett, a peremmel párhuzamos ill. alatta hullámszerű négyes bekarcolt, girlandszerű vonalköteggel, fv = 0,4 cm, lsz. 80.9.9. (XVIII. L 5.) 6. Bögre, perem fölé húzott szalagfüllel, kívül-belül fényezett, fekete, fv = 0,3 cm, fül szé =1,9 cm, lsz. 80.9.10. (XVIII. t. 7.) A még szinte csak a kezdeteknél tartó Bakony-vidéki telepkutatások eddigi eredményei szerint az alábbi háztípusokat különböztethetjük meg az építőanyagok, építéstcclinika alapján: 1. Favázas (karóvázas/cölöpös), ágas-szelemenes, vesszőfonatos, sározott padlójú (Borsosgyőr, Farkasgyepü) 2. Favázas (karóvázas/cölöpös), ágas-szelemenes, vesszőfonatos, sánal tapasztott (paticsj falú, sározott padlójú (Marcalgergelyi, Németbánya, Bakonyjákó?, Bakonyszentkirály-Zöröghegy D.?). Viszonylag jól ismertek a R BA2 periódusnak a Kárpát-medence peremterületén feltárt házai: pl. Grossmugl, Franzhausen 01 (Niederösterreich), Ivanovce (9^x 4,25 m) és a szlovákiai Kisalföld (Nitriansky Hrádok, Vráble /mindkét helyen 20 x 6 m) , valamint az alföldi teli-kultúrák épületei. Utóbbiak közül csupán a vatyai kultúra dunántúli lelőhelyeire (Bölcske-Vörösgyír, Dunaújváros-Kosziderpadlás, Százhalombatta-Földvár, Barcs-Földvár) utalunk, ahol általában 4 m széles cölöpszerkezetes vagy döngölt falu házak álltak. Ezekben a régiókban sem tártak fel azonban még megfelelő számú települést a késő bronzkorból. Ritka kivételként Gemeinlebarn (Niederösten eich) urnasíros háztípusai (2 ill. 3 cölöpsoros - h = kb.10 m, 3 cölöpsoros előteres vagy háromosztatú?), és a dél-morvaországi Brünn melletti Lovcicky kis (20 m 2 ) és nagy (h = 36 m), valamint Stari grad nad Seli çri Sumberku és Makovec nad Zagorico pri Dobmiőu (Szlovénia) döngölt falu (?) házai említhetők. A korszak (halomsíros és umamezős kultúra) településeinek kutatása a Kárpát-medence egész területén igencsak csíraállapotban van, alig rendelkezünk adatokkal a Kárpát-medence kérdéses időszakából. Nagyjából hasonló 206 korú és szerkezetű házak a vizsgált területről az alábbiak: 1. Mannersdorf am Leithagebirge (Ausztria): az umamezős kultúra háza (favázas, ágasszelemenes). Mérete: 12 x 8,6 m. 2. Velem-Szent Vid: 1. az umamezős kultúra 6.a-e, és 19. nagyméretű (kb. 17 x 5 m), favázas, ágas-szelemenes, döngölt agyagpadlójú, és földbemélyített, agyagpadlós kisméretű (6-8 x 3-5 m) házai, 2. a késő halomsíi os/umamezős kultúra (R BD) 27. házrészlete: favázas, sározott (paticsos) felmenő fallal, sározott padlóval. 08 202 199 A típus szerkezeti rajzát ld. Barabás J. - CUyén N.: Vezérfonal népi építészetünk tanulmányozásához. Budapest, 1979. 38-41., valamint 23-24., 26. és 55-56. ábra. Epítésmódjáról, amely az őskorban is hasonló lehetett ld. Bakó 1967. 185-192. Bakó F.: Parasztházak és udvarok a Mátra vidéken. Budapest, 1978. 45-48., Mezősi J.: Földfalú házak építési technológiája. Műemlékvédelem 33 (1989) 41-44., MRT 4. 17/5. 69., Bon 1988. 22., 26. 200 MRT 4. 46/2. 153., Novákl 1979. 93. és 27. ábra. A kérdőjel a tapasztott padlóra történő konkrét utalás hiányát jelzi, de pl. a Zöröghegyen a metszetrajzon a 3. jelű sárga réteg ekként is értelmezhető. 201 Neugebauer 1994. 57. ábra Furmánek-Vellaclk- Vladár 1991. 182. Dombokká vált évszázadok. (Szerk. Raczky P.) 1991-92. kronológiai tábla: 16-17. és 60-65. Neugebauer 1994. 110. ábra 205 " t Zlhovsky, J.: Hispodársky a spolecensky zivot velatické osady v Lovcackach. Památky 73 (1982), Dular, J. - Krtc, B. etal.: Prazgodovinska visinska naselja v Suhi krajini. Arhvest 46 (1995) 96-103., 143., 9. ábra 2. A kutatás kezdeti stádiumát jelzi, hogy a korszak településtörténetének egyik kitűnő összefoglalásában sem lehetett számtalan példát felsorolni. Ld. Primas, M.: Die Bronzezeit im Spiegel ihrer Siedlungen. In. Die ersten Bauern. Band 1. Zürich, 1990. (separatum) 73-80. Miután alapvetően kevés településfeltárás történt, ezért példáinkat nagyobb időintervallumból merítettük. 207 Melzer G.: Mannersdorf am Leithagebirge. FÖ 21 (1982) 248., 392-393. ábra 208 Bándl - Fekete 1979. 116-117. és összesítő alaprajz, Bándl - Fekete 1977-78. 103., 126-127.
