Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában
3. Neszmély: halomsíros hagyományú háza romjai sározott (paticsos) felmenő fallal. 4. Pécs-Aranyhegy: az umamezős kultúra (favázas, ágas-szelemenes?, tapasztott falú) 210 „kiszerkesztett" (?) háza. 5. Északnyugat-Erdélyben a gáva kultúra nagy- és kiscsaládi házai. 11 A németbányai „A,K,D,P'7l. ház (5 /10/ x 4 m) cölöpszerkezetes, paticsfalú építményéhez leginkább hasonló, a Gemeinlebam-i ház, hosszanti előteres („tornácos") házat pedig a velemi Szent Viden tártak fel. 213 A Bakony-vidék késő bronzkori települési rendszerének 214 kutatásában a topográfiai munkákkal és néhány telep vizsgálatával (ld. 1.1. alfejezetet) még csak az első lépéseket tettük meg. A Bakony területén megszondázott, nem magaslati települések nem igazán illeszthetők a Patek E. által - a korai umamezős időszakra - kidolgozott (három alapforma) települési struktúrához. Véleményünk szerint igencsak távol vagyunk még attól, hogy némely nyugat-európai kutatóhoz hasonló „népmozgásoknak" mégcsak hipotézisét is felvázoljuk. Egyetértünk Jankovich B. Dénes azon véleményével, hogy a jövő településtörténeti vizsgálódásait a Bakonyvidék területen is - az anyagi determináltság miatt - a kisebb kiterjedésű lakóhelyek kutatására kellene koncentrálni. 7. A LELŐHELY EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS LEHETSÉGES JÖVŐJE A temető általunk feltárt sírjaiban a kistelep II., fiatalabb fázisának emlékanyagát nem figyeltük meg. A teli jellegű kistelep I. periódusát a R BD, II. fiatalabb periódusát a R Ha Al időszakkal párhuzamosítjuk úgy, hogy a lényegében töretlenül, megszakítás nélkül használt településen az erőteljes halomsíros tradíciók átalakultak urnamezőssé. Ugyanazt a folyamatot véljük tehát itt Németbányán felfedezni, mint amit a Balatonmagyaiód-hídvégpusztai temető anyagának közlése apropójából Horváth László a Dél-Dunántúl vonatkozásában megfigyelt és kimondott. A jelenség tehát hasonló a Délnyugat-Szlovákiában mái bizonyítotthoz. 218 Ez valószínűleg igaz a korabeli Bakony-vidék viszonylag elszigetelten (?) élő teljes lakosságára. Ezt a hipotézist leginkább a településfeltárásokkal lehetne igazolni. A fentebb vázolt átalakulási folyamatban a Bakony-vidéken - szemben az újabban is kifejtett állításokkal 219 - véleményünk szerint a Caka kultúra hatása igencsak áttételes lehetett. A most közölt eredmények és a nyitva hagyott kérdések előbb-utóbb szükségessé és kívánatossá teszik a halomsírmező további és a kistelep lehetőség szerinti teljes feltárását. Munkánk reméhetőleg arra fogja ösztönözni a kutatókat, hogy a teleprészletek kerámiáját mind teljesebb mértékben dolgozzák fel és tegyék közzé. Örvendetes lenne és komoly eredményeket hozhatna a i istelepen begyűjtött paticsok archaeobotanikai vizsgálata. Ezt jól kiegészítené és akár a Bakonyvidek késő bronzkori - környezetének és korabeli gazdálkodásának rekonstruálását eiedményezhetné, ha a régió összes ilyen emlékét feldolgoznák. Hasonló céllal kellene kutatni más z0 " Patek 1968. 111-115.L, T. Dobosi V. - V.Vadász É. - Vékony G.: Tata története a jégkorszak végétől a római foglalásig. In. Tata története a jégkorszaktól 1727-ig. Tata, 1971. 67-68. 210 Patek 1968. 102. t. 211 Bâcler 1978. 141. 212 Neugehauer 1994. 110. ábra 3. 213 Bándl - Fekete 1979. 116. a 18. házról írva. 214 Bon 1992. 215 MRT 4. és Bon 1995. m Paiek 1968. 15-21. JockenhöveL, A.: Räumliche Mobilität von Personen in der mittleren Bronzezeit des westlichen Mitteleuropa. Germania 69 (1991) 49-62. 218 Horváth 1994. 220., Romsauer, P. - Vellacik, L.: Entwicklung und Beziehung der Besiedlung der lausitzer und mitteldonauländischen Urnenfelder in der Westslowakei. In. Die Umenfelderkulturen Mitteleuropas. Symp. Liblice 1985. Praha, 1987. 295. 219 Paulik 1963. 269-, Novotná 1991. 53., Studenlková 1994. 32.
