Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában
Az első Bakony-vidéki ugyanilyen típusú üveggyöngy, több eljárást (lézeremisszió, ncutronaktiváció) alkalmazó vizsgálatát 1988-ban Varga I. végze cl, amely azonban csak 1992-ben került közlésre. A komplex vizsgálatokkal sem sikerült azomban bórt kimutatnia, amelyre figyelmét külön felhívtam. Megállapítása szerint az üveg nátronüveg (Na = 13,7%). Az általa vizsgált gyöngy a bakonyjákói III. halom 10. sírjából származik. Egy másik példányt, ugyanebből a sírból Jankovich K. is elemeztetett, de szintén csak a németbányai gyöngyön alkalmazott, kevésbé eredményes módszerrel. A németbányai gyönggyel egyidőben az Ugod-katonavágási egyik halomsírcsoport 1. halmának 2. sírjából is vizsgáltattunk egy ugyanilyen típusú töredéket, ugyancsak elektronsugaras mikroanalízissel. Összetétele „meglehetősen hasonlít" (kiemelés Járó M. leveléből) a bakonyjákói példányhoz. A bennük lévő Na mennyiség szinte azonos, míg a németbányai darabban kevesebb a Na (28. ábra A-B). 182 Mindezek ellenére talán joggal feltételezhetjük, hogy a bakonyjákói, németbányai és ugodi üveggyöngyök nátronüvegek, s ugyanabban vagy ugyanazon eljárást alkalmazó műhelyben (műhelyekben) készülhettek Természetesen ezzel a kérdés nem zárható le, további, az összetételt pontosító, nagyobb sorozaton végzett, komplex vizsgálatra van szükség. A kérdés kutatását nehezíti, hogy a korszak ezen leletegyüttcscinek vizsgálata - furcsa módon mind a mai napig majdhogynem elkerülte a régészek és vegyészek figyelmét, akik az őskorból legfeljebb a kelta üvegtárgyak természettudományos elemzésével foglalkoztak. Az egyetlen számunkra most fontos - kivételt R. Pittioni 1950-es évekbeli vizsgálatai jelentik. 183 A kutatás jelenlegi állása szerint sem a Kárpát-medencében, de Európában sem ismerünk olyan adatokat, amelyek helyi (európai) üveggyártásra utalnának. Egyelőre megmagyarázhatatlan (?) az a tény, hog^ a korabeli Kárpát-medencéből csak Koltáról (Kolta, Szlovákia: Eaka kultúra, BD/HA1 határa) és a felsorolt bakony-vidéki lelőhelyekről kerültek elő üvegygyöngyök. A felsőzsidi, neszmélyi és bizonytalan korú Velem Szent Vid-i példányok már a korszak következő periódusából (Ha B) származnak, de használatuk még ekkor sem tömeges. 3.6. Ismereteink a településen lakók gazdálkodásáról Itt már csak azokra a speciális területekre térünk ki, amelyeket fentebb nem tárgyaltunk. Ugyanakkor a teljesség kedvéért megjegyezzük, ide tartozik a kőeszköz készítés (ld. 4. 1.), a fazekasság (ld. 3. 2.) és a bronz- (ld. 3. 3), üveg- (ld. 3. 5.) valamint a csontművesség (3. 4.). 3.6.1. Vadászat és állattartás Meglepő és pillanatnyilag megmagyarázhatatlan a vadászott állatcsontok minim ális (12 db = kevesebb mint 1%) száma. Vajon mi lehet ennek az oka? Nem volt vad, vagy csak tartózkodtak a vadászattól, netán ez utóbbi csak alárendelt 186 szerepet játszott? Az első feltételezést adatok hiányában is elvethetjük, a másodikra pedig lehetetlen válaszolni. A háziasított állatokból származó csontok száma magas (99%). A kistelep I. periódusából 883, a H. periódusból 543 db-ot regisztrált Vörös István. A gazdasági haszonállatok sorrendjében a szarvasmarha-kiskérődzők-sertés dominanciája (92,7%) a jellemző. A kis testméretű szarvasmarhát igavonásra is használhatták. A kiskérődzők zöme juh. A kecske csak a H. periódus végén jelenik meg. A sertések a közepes és a nagy testű változathoz tartoznak. A vaddisznók közlesége és az 181 Varga Li Későbronzkori üveggyöngy Bakonyjákóról. PáMÉ 3-4 (1992) 97-99., Jankovlch 1992. II. rész 305., 28-28. ábra, 44. ábra 9. 182 Ilon 1992. (Ugod) 85-86., 93., Járó M. vizsgálati adatai a EKTM RA 1116-94 lsz-on. l83 Caley, E.i Analyses of Ancient Glasses 1790-1957. New York, 1962. 67., PltrJonL R.: Woher stemmen die blauen Glasperlen der Umenfeiderkultur? ArchA 26 (1959) 61-63.; Venclová, N.: Prehistoric glast in Bohemia. Prague, 1990. 14-16. 184 Paullk, J.í Mohyla cakanskej kultúry v Kolte. SlA 14 (1966) 383-384:, 395. és 26. ábra 185 Patek Eu Die hallstattzeitíiche Glasperlen Transdanubiens, Savaria 16 (1982) 161. 186 Kirchengast, Su Skelettreste der mittleren Bronzezeit, der älteren Umcnfelderzeit sowie der Römerzeit in Wien 23, Sulzengasse. AAu 78 (1994) 58., 1. táblázat A teljes feldolgozást ugyanő végztc el. Eredményeit ld. a PáMÉ megjelenés előtt álló (1996) kötetében.
