Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában

ideális körülmények (makkoltatás, ld. 1.3. alfejezet csertölgy adatát!) kedvezőek voltak számára. Az egyik ló karcsú, alacsony testméretű lehetett. Tenyésztésével valószínűleg nem foglalkoztak, csak presztízs (státusz szimbólum?) állatkénti be/megszerzésére és tartására gondolhatunk. A minimális darabszám jelzi, hogy már az étkezésben sem játszott szerepet. A közepes és nagy testméretű vadász- és őrző-védő kutyák csontjai egyaránt előkerültek. A rekonstruálható és a feltárásból származó növényi maradvánnyal hitelesített környezet (ld. az 1.3. alfejezetet ) - az éles ellenvélemények

188 ismeretében is - alkalmas lehetett a legeltetésre. A vadaszott és háziasított áLatcsontok aránya az I. periódusban 10 : 883 db, a II. periódusban 2 : 543 db. Az mindenesetre megállapítható, hogy táplálkozásukban a tenyésztett állatoknak elsődleges, sőt, gyakorlatilag kizárólagos szerepük volt. 3.6.2. A fonás- és szövés emlékei Orsógomb. Összesen 13 db. Mind a településről származik, s annak egész létezése során fellelhető tárgy. A temetésnél - eddigi ismereteink szerint - nem alkalmazott rituális melléklet. 17 Ép, vörösbarna, lapos típus. M = 2,3 cm, átm = 3,5 cm, lsz. 89.22.61. (XIV. t. 2.). Az „A" szelvény déli részéről (15. ábra) 60 cm mélyről került elő. 27 Ép, fekete, kettős csonkakúpos. M = 3 cm, átm = 3,2 cm, lsz. 91.48.5. (XIV. t. 3.). A „K" szelvény I/a-b padlói (21. ábra) közötti omladékrétegből (-200/205 cm), a kistelep legkorábbi periódusából. 3 J Ép, fekete, kettős csonkakúpos. M = 2 cm, átm = 3 cm, lsz. 91.48.6. (XIV. L 4.). Az előző példánnyal azonos helyről. 47 Ep, vörösbarna, benyomott csonkakúpos. M = 2, átm = 3,8 cm, lsz. 89.22.140. (XIV. t. 5.). Az ,A" szelvény északi résziről (15. ábra), omladékrétegből, 90-105 cm-es mélységből. A település II. periódusából. 57 Ép, fekete, benyomott gömbszeletalakú. M = 2,5 cm, átm = 4 cm, lsz. 91.19.329. (XIV. t. 6.). A „D" szelvény omladékos rétegéből (18. ábra), 75 cm-es mélységből. 67 Sérült, fekete, benyomott gömbszelctalakú. M = 2,3 cm, átm = 8 cm, lsz. 91.29.13. (XIV. t. 7). Szórvány az ,A-D" szelvény közötti tanufal bontásából (15., 18. ábra). 77 Ép, vörösbarna, benyomott gömbszeletalakú. M = 1,1, átm = 3,2 cm, lsz. 91.27. 121. (XIV. t. 9.). A „D" szelvény „a" gödréből (18. ábra), amely a legkorábbi periódushoz tartozik. 87Csontlapból készített cémaorsó vége (?).'

89 (XXVI. t. 31.) Agyag gyöngy. Összesen 2 db. Sírból nem került elő.. 17 Töredék, vörösbarna. M = 2,4 cm, lsz. 91.41.174. (XIV. t. 1.). A „K" szelvény humuszából, 0-22 cm-es mélységből (21. ábra), a kistelep legfiatalabb periódusából. 27 Ép, fényezett fekete. M = 2,5, átm = 2,6 cm, lsz. 91.67.123. (XIV. t, 8.). A „P" szelvény padlójáról (23. ábra), omladékrétegből (90-130 cm), a kistelep legkorábbi periódusából. A kistelep egész élete során megtalálható, standard típus. Szövöszéknehezék. Összesen 37 db. Sírból nem került elő. 1 y Restaurált, ép, szürke. Csonkagúla alakú. Magassága 7,5 cm, lsz. 91.71.6. (XV. t 3.). A „D-K" szelvények tanufala elbontásából, 50-80 cm-es mélységből, omladékrétegből (18., 21. ábra), a kistelep II. időszakának közepéről. 27 Töredék, szürkésfekete. Lsz. 91.45.102. (XV. t. 4.). A „K" szelvény Il/b padlója (21. ábra) alatti omladékból (-120-135 cm), a kistelep I. periódusa végéről - II. periódusa elejéről. 37 Töredék, vörösbarna. Karika alakú, lsz. 89.22.195. (XV. t. 5.). Az „A" szelvény „a" gödréből (15. ábra), amelyet a kistelep II. periódusában ástak. 47 Töredék, vörösbarna. Korongszerű, lsz. 91.41.293. (XV. t. L). A „K" szelvény humuszából (21. ábra), 22-40 cm mélyről, a kistelep legfiatalabb periódusából. 4. NYERSANYAGBESZERZÉS - KERESKEDELEM - KAPCSOLATOK 4.1. Kőnyersanyagok és eszközök A lelőhelyen 592 db kőeszközt, eszközhulladékot, követ gyűjtöttünk. 585 db a kistelepen, 7 db a temetkezésekből (II.: 4 db, Hl.: 3 db) került elő. Néhány példány kivételével T. Biró Katalin a teljes anyagot feldolgozta. Kisebb szérián (10 db minta) - a nyersanyag pontos származási helyének eldöntése céljából - vékonycsiszolati vizsgálatot is végeztettünk.

1 0 Novákl 1979. 109. Lettner 1988. 53., 82., 61. ábra 26. T. Biró K. tanulmányát ld. a kötetben. A vékonycsiszolatokat Csiszár Margit (ELTE Kőszettani Tanszék) végezte 1994. februárjában. A minták kiértékelése még nem fejeződött be.