Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában
időszakában kedvelt ékszer legközelebbi párhuzama a bakonyjákói Dl. halom 6. sírjából ismeretes. 2. „C" szelvény északi részéről égett rétegből, 116 cm-ről öntött tőr vagy lándzsacsúcs (?) töredéke, lsz. 88.1.3. 3. „G" szelvény „a" gödör padkáján, 120 cm-ről. Eredetileg nyaktagos (a restauráláskor semmisült meg), öntött, füzfalevélalakú csüngő 110 , lsz. 88.1.1. 4. Karika, öntött, 2 cm átmérőjű, nyitott, elkalapált végű (szórvány a Süveges féle kutatóárok kidobott földjéből), amely az „A" szelvényünkbe esett. 5. „P" szelvény „b" gödör betöltéséből 122 cm mélységből h = 6,3 cm, átm = 0,3 cm Auza/töredék, lsz. 91.69.193. Feltűnő, hogy az egyetlen tőrnek (lándzsa?) minősíthető tárgyon kívül a többi az ékszerek körébe sorolható. Sem a sírokban, sem a kistelepen nem kerültek elő fegyverek vagy a növénytermesztés eszközei (pl. sarló). Egy másik aspektusból vizsgálva; elképzelhető, hogy csak kis mennyiségű femet tudtak beszerezni (fértek hozzá?), 2. takarékoskodtak a nyersanyaggal, 3. (ezt tartjuk a legvalószínűbbnek) a telep periódusait minden esetben tervszerűen és alaposan ,.kitakarítva" hagyták fel. A m/4, halom kirabolt 2. sírjának öntőformatöredékét joggal tarthatjuk a helyi fémművesség emlékének. Még akkor is, ha a kistelepen a bronzművesség komolyabb jeleit nem tártuk fel. Csak egyet^rmetünk Patay P. három évtizeddel ezelőtti kijelentésével - amelyet az újabb kutatás megerősített -j miszerint a bronzkori és kora vaskori települések mindegyikén folyt bronzművesség. Ez azonban többnyire inkább javító jellegű lehetett és csak kisebb tárgyak készítésére és a szűkebb környezet ellátására szorítkozhatott. Ilyen javító jellegű tevékenység folyhatott a németbányái telepen is a fenti öntőformatöredék tanúsága szerint. A több nyersanyagot, munkaerőt és szaktudást igénylő „tömegtermelést és sorozatgyártást" már ekkor is regionális központok végezték (Nyugat-Kárpát-medence: Velem, Pécs-Jakabhegy: R BD-Ha A , Kelct-Kárpát-medcncc: Radzovcc/Ragyolc/Szlovákia: R BD, Ciumesti/Csomaköz/Románia: Ha A). Ilyeneket azonban pillanatnyilag a Bakonyból nem ismerünk. Esetleges létüket sejtetik azonban a kissé későbbi fázis (Patek E.-Nováki Gy.: Ha A-B, Kőszegi HI-IV. fázis) BakonyszentkirályZöröghegy H. és Bakonyszcntlászló-Kesellőhegy H gyérszámú fémműves emlékei. 3.3.2. A bronzok összetételét két természettudományos vizsgálati módszerrel (lézermikrospektrokémiai és röntgenemissziós) is elvégeztettük. A tárgyak közül tiszta rézből csak a tőr/lándzsacsúcs és a kétszeresen kettőskúpos fejű tű készült. A többi tárgy ón-bronz. Ugyanazon műhelyben (ugyanakkor?) öntötték a H/1, halom 1. sír bronzait. Feltételezhető, hogy a németbányai (H/3, halom 1. sír övlemeze) és az ugodi (1. halom 2. sír karperece és tűtöredéke) bronztárgyak egy része azonos műhelyben készült. Egy ugodi bronztárgy (2. halom 1. sír csüngője) révén pedig a farkasgvepüi gyártmányok is bekapcsolhatók ezen még ismeretlen helyen működő műhely hagyományába. Jankovlch 1992. II. rész 36." ábra 7. A tárgytípus alapformáját legutóbb összefoglalóan tárgyalta Reich, Ch.: Der Hortfund von Spindlersfeld. In. Prähistorische Archäologie im Raum Berlin. Berlin, 1991. 61-64. és 5. t. 171 Szabó C: Késő bronzkori karikaleletek Kisdorogról és Szakályból. WMMÉ 19 (1996) 100. 172 Patay P.: A bokodi bronzlelet FolArch 16 (1964) 14., Kőszegi 1988. 26. 173 Bándl - Fekete 1977-78. 103., 127., 9. kép, Maráz B.: Későbronzkori magaslati település PécsJakabhegyen. JPME 30-31 (1987) 46-47., Kovács T.: Jungbronzezeitliche Gußformen und Gießerei in Ungarn. VeröffUr- und Frühg 20 (1986) 194., Bader, T.: Epoca bronzului ín nordvestul Transilvanei. Bucuresti, 1978. 174 Nováld 1979. 102., Kőszegi 1988. 5-6.térkép, Bon 1989. 25., Bon G.: A településszerkezet és a fémművesség kapcsolatáról az Északnyugat-Dunántúl későbronzkorában. In. A Dunántúl településtörténete DC. Veszprém, 1992. 9-10., 1. táblázat, 1-2. ábra Bakos M. - Borszéki J.: Későbronzkori fémleletek lézer-mikrospektrokémiai vizsgálatának eredményei. PáMÉ 2 (1989) 33., 1. táblázat, Költő L. - Kis Varga M.: A pápai Helytörténeti Múzeum néhány későbronzkori leletének röntgenemissziós analitikai vizsgálata. PáMÉ 3-4 (1992) 81., 1. táblázat
